A tatai lápvidék és egy kellemes ebéd az Öreg-tó partján
Általában így kezdődik „az őrület”: látok egy képet (esetleg olvasok egy cikket), és abban a pillanatban eldöntöm, hogy ide minél hamarabb el kell mennünk, ha lehet, családostul. A Fényes Tanösvénnyel is így jártam. Egy megosztást kaptam a Facebook-os üzenőfalamon, a kép persze szerelem volt első látásra. Másfél hét telt el, és már ott gyalogoltunk.
Tata a vizek városa. Tó tavat, patak patakot követ ezen a településen. 19 működő vízimalmuk volt a tataiaknak, melyek közül sok ma is látható és működőképes. A csodálatos, óriási Öreg-tavon a híres Vadlúd Sokadalom már országos hírű fesztivál, de a Víz-Zene-Virág Fesztivál is tízezreket vonz a városba minden nyár elején. Idén egy új, szenzációs látnivalóval bővült a tatai idegenforgalmi paletta: a Ramsari Egyezmény szigorú kritériumainak megfelelő tatai vízivilág egy lápi bemutatóhelyet is kínál ezentúl – a Fényes Tanösvényt.
Tatán így jutsz el a Fényesre, (katt a nagyobb képért):
A Fényes Fasoron kell kimenni a városból, a Fényes Fürdő felirat segíthet. A Lovardáig már nem kell elmenni, előtte le kell kanyarodni balra.
Nyáron árnyas, hatalmas parkoló a Fényes Fürdő és Tanösvény előtt.
A teljesen új (2015 február 5-től látogatható) tanösvény bejáratánál még láthatóak a nemrég itt dolgozó munkagépek nyomai. Sok helyen kifejezetten nagy volt a sár, örültünk, hogy mindannyian bakancsot viseltünk.
Az új bejárathoz a strand mellett kell elgyalogolni.
Térkép a területről, jól látszik, milyen közel a strand.
A Látogatóközpont előtt gombnyomásra fellőhetik a gyerekek a mélyről feltörő karsztvizet! Erre szolgál a nagy torony.
Indulás a pallósoron!
Közeli megállók, szép kilátás, különleges színű tavacska, feltörő forrásokkal.
Igazi lápvidék!
Káprázat.
A fák, melyek a láp kiszáradásakor nőttek sok-sok éven keresztül, megfulladtak, mikor a víz néhány éve újra betört a területre.
4 m magas kilátóból nézhetünk szét a kis tavon.
A séta csúcspontját számunkra (felnőttek számára) a 4-es számmal jelölt állomás („erdei forrás”) jelentette. Itt a pallósor egy olyan területre visz a lápon belül, ahol a földből forrásvíz tör fel itt-ott, teljesen kiszámíthatatlanul. Órákig el tudtuk volna nézni, ahogy békésen felbugyog a víz a földből, felejthetetlen élmény!
Az erdei forrás nevű állomásnál kis ülőpadokon pihenve figyelhetjük a víz mozgását.
A víz egyik pillanatban még így…
…következő pillanatban pedig már így buggyan.
Azok a láprészek, melyek távolabb helyezkednek el a melegvízű forrásoktól, befagynak. A vízimadarak előszeretettel éjszakáznak a jó meleg lápvidéken.
Sajnos a ladik áthúzására nem került sor, majd nyáron!
A függőhidat viszont lehetett használni.
Gyermekeink számára a legélvezetesebb a függőhídon való rohangászás és a vizes játszótér volt. A vizes játszót úgy kell érteni, ahogy mondom: tényleg annyira vizes volt, hogy majdnem bokáig süllyedtünk a földbe…
Vízkerék a vizes játszón. Nagyon nehéz megforgatni. De ha sikerül, azért az buli.
Kilátás a játszótér tornyából. A kis területen van még egy céllövölde (vízsugara nem ér el a tábláig) és egy kis patak, meg egy domb. Sok más játék után kiált a tér!
A Tanösvényt több, mint két óra alatt jártuk végig, bár rövid – néhány száz méter. Rengeteg a látni- és olvasnivaló, a gyerekeket lekötötte a sok madár és a forrásvíz érdekes bugyogása. Hollófészket is találtunk az egyik fa tetején a magasban. Az itt-ott jeges pallósoron is élvezettel csúszkáltak. 🙂 Megígértették velünk, hogy nyáron visszajövünk a szomszédos strandra, és lecsúszunk a szivárványcsúszdán.
A fárasztó séta után Tata belsőbb területei felé vettük az irányt. Neten a Grill&Cocktail nevű éttermet néztem ki, ami az Öreg-tó partján fekszik, és kínál gyermekmenüket. Arra nem számítottam, hogy a hely kissé (bocsánat a kifejezésért) puccos, na jó elegáns lesz a mi sáros túrafelszerelésünkhöz. 🙂 Családi ünnepeket megülő famíliák, első randis vagy évfordulós párok vonultak be előre lefoglalt ablak melletti asztalaikhoz sorra. Mi meg – nem foglaltunk előre – örültünk, hogy középen valahol kaptunk egy asztalt, és inkább megpróbáltunk úgy tenni, mint aki szépen fel van öltözve, és mint akinek neeem, nem is sáros a bakancsa.
Téli kilátás az étterem egyik legjobb asztalától.
A finom ebéd után sétálni indultunk a parton. Úgy tűnik, Tatán ez a parti séta egy klasszikus hétvégi családi program, mert valami elképesztő, hogy a hideg szél ellenére milyen sokan gyalogoltak, bicikliztek a part menti sétányon. Azért sikerült néhány hangulatképet készítenem.
Ez nem egy tengerpart. Ez a télre leeresztett tatai Öreg-tó partja.
Igen, ez is Magyarország, Tata.
Vadludak és récék alszanak a kis félszigeten. Ki van írva, hogy 15.00 után tilos arra sétálni, nehogy megzavarjuk a madarakat.
A kisebb épület az étterem, ahol ettünk, a nagyobb az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ.
Háttérben az Eötvös Gimnázium.
A Gill&Cocktail teraszai nyáron bizonyára nagyon hangulatosak!
Forrás
