A várfal D-i részén a Ferrandó és a Rosenberg bástya között a falból tör elő több helyen, az Öreg-tó felé a nyári üzemi vízszint alatt. Láthatóvá először 2010. telén vált, amikor az Öreg-tó leeresztésre került. Ekkor a két bástya között több helyen, valamint a tó medrében is tapasztalható forrásjelenség.
2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.
A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.
A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.
2014-ben a tatai nagy platán képviseltette hazánkat az Év Európai Fája-versenyen, második helyezést ért el.
(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.
A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton. A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.
A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.
Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.
A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.
Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php
A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!
A tatai malom mintegy nyolc emberöltővel ezelőtt, a XVIII. század derekán épült, amikor a Malomárok mentén már állt feljebb a József kalló vagy Baumeister malom, alatta később megépült a Berta vagy Belső Kühtreiber malom.
Első tulajdonosai között találjuk Fellner Jakabot, a Esterházyak jeles építőmesterét, aki vélhetőleg alakított az épületen. Korabeli adatok és az épület malomcsatorna-parti falának árulkodó jelei alapján tudjuk, hogy a malom kezdetben három alulcsapott vízikerékkel működött. A gép- és malomipar rohamos fejlődése már a XIX. század vége felé elérte a kisebb vidéki malmokat, ahol a régi őrlőköveket fokozatosan modern hengerszékre cserélték. Pontosan ismerjük a malom berendezését 1909-ből, amikor a három alul hajtó vízikerék három pár malomkő mellett három Ganz-gyártmányú hengerszéket, s a hozzá kapcsolódó tisztító gépeket, szitákat, továbbá a felvonókat is működtette, biztosították. Egy 1941-ből való listából ismerjük a feltehetően az 1930-as évekbeli átalakítás gépeit, amikor a három vízikereket egy nagyobbra és szélesebbre cserélték, melynek csonkja ma is látható.
A ma is álló épületben található kiállítás keretei között tekinthető meg animációs filmünk, ami a malom történetét mutatja be. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek.
Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-malom/
A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.
(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)
A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
A Fellner Jakab – kilátó és a Szent Kereszt plébániatemplom
A Kálvária dombon található kilátóról ma már nem sokan tudják, hogy eredetileg milyen célt szolgát. A 40 m magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. A másik ilyen torony Tolna megyében található.
Fellner Jakab – kilátó ősszel, a Kálváriára oly jellemző csipkebogyó bokrok fölé emelkedve
Stieber Antal 1934-ben 60 négyszögöl területet bérelt Tata községtől sörétgyár építésére, 30 évre, évi 10 pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven megkezdte működését. A sörétöntöde Magyarországon nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború között, hiszen tudjuk, hogy az iparnak és a vadászoknak nagyon sok sörétre volt szüksége, és ezeket addig csak külföldről lehetett beszerezni. Az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését.
1939-ben felépült, az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony a „Turul” Sörétöntöde nevet viselte.
Érdekesség: A sörét golyó alakú, 1,5-15,5 mm átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik úgy, hogy a gyártás során a középen üres, többemeletes felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.
Csodálatos természeti környezetben, egyedülálló táj panorámája tárul elénk.
Az 1960-as évektől a módszert felváltotta egy másik technika, így már nem építettek sehol a világon több söréttornyot. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott, Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.
Annak a jutalma, aki a 175 lépcsőfokot megmássza, egy pazar kilátás. Tiszta időben akár Pannonhalmáig is el lehet látni.
WAndi
Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!
Klikk a képre! 🙂
A Kristály Imperial Hotel az ország legrégebben üzemelő, több, mint 250 éves éves szállodája, működése során mindvégig fontos szerepet töltött be közéletében, építészeti és kulturális értéke szinte felbecsülhetetlen. Az épületben a múlt és az Esterházyak emlékét őrzik az eredeti épületszerkezetek, a címeres téglák, a borbárrá alakított Esterházy pince, a Magnólia konferenciaterem mestergerendái és látványos császároszlopa.
A Hotel Kristály napjainkban
Az eredeti földszintes, nádfedelű Szarka fogadó az 1740-es években már megvolt, a Bécs és Budapest közötti posta kocsi járat egyik fontos fogadóállomásaként szolgált. A grófi kastély csak 1777-re épült fel, s addig is az Esterházy grófhoz érkező vendégeket itt szállásolták el. Ennek érdekében 1766-1769 között Fellner Jakab tervei alapján a fogadót emeletesre építették át.
Budai László gyűjteményéből való kép
1883-ban a vasútépítés megindulása indokolttá tette, hogy a Szarka fogadót átalakítsák. A régi éttermet is átépítették és díszes új étteremmé alakították. A kármentős bormérést és az ivót elkülönítették. A vendégszobák számát szaporították. 1891 áprilisában a Szarka vendéglő gazdát és nevet cserélt. Gerzsabek Károly budapesti kávés az új tulajdonos és ezután a Szarka fogadót Esterházy-szállodának nevezték. Az épület az átalakítása során nyerte el a mai eklektikus formáját.
Az archív képeslapon látszik, milyen lehetett a hotel első fénykorában.
Az Esterházy Szállodát 1902-től 1942-ig Noll Miklós (1870-1942) bérelte. A Noll házaspárnak köszönhetően az Esterházy szállodának, étteremnek, kávéháznak ez az időszak a fénykora. Az 1930-as években a Tata-Tóvárosra látogató színtársulatok évente több alkalommal színműveket és operetteket mutattak be az Esterházy szálló nagytermében. A szálloda számos korszakot, hírnevet és mélypontot megélt, de mindig is a helyi közélet kedvelt színtere volt.
A világháború után is kedvelt maradt a szálloda
1945 után többször átépítették és modernizálták az épületet, mely a Kristály szálloda nevet kapta. Fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda Erzsébet szárnya 2005-ben készült el. Ekkor épült a mélygarázs is, ahol személygépkocsik és kerékpárok tárolása biztosított. A 2007 májusától felújított József szárnyban további szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Közülük egyet a mozgássérültek is használhatnak.
A kép érdekessége a dátum – 1913 Április 13. s a 20 cm vastag hó.
Érdekesség:
A kezdetben Szarka Fogadó néven üzemelő Esterházy Szálloda a Bécs és Budapest közötti útvonal egyik fogadóállomása volt. Ebben az időszakban a feljegyzések szerint több híres ember tette tiszteletét a szállodában: Teleky Blanka, Blaha Lujza, Jókai Mór, Görgey Artúr fővezér (aki az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején a fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára), Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Percel Mór, Feszty Árpád, Ferencz Ferdinánd főherceg, Heltai Jenő, Jávor Pál, Csortos Gyula, Dajka Margit, Kabos Gyu1a és Habsburg Ottó.
A fotók Budai László gyűjteményéből valók, köszönjük!
Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!
A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszíntérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.
A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.
A vár a következő évszázadban többször is gazdát cserélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.
A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.
Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!
Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/
Egy nagyszerű cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!
Több városban előforduló látványosság a „szerelmesek lakatjai”. Legtöbb helyen egy kerítésre akasztanak fel szerelmesek összetartozásuk jeléül lakatot.
A lakatfal keletkezéséről többféle elmélet létezik. Magyarországon először Pécs belvárosában 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén.
Később hagyománnyá vált, hogy olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel a kerítésekre, hanem turisták is szívesen emléket állítanak látogatásukról egy-egy lakattal.
Az első, 2010-ben kibővített pécsi lakatfal
Más magyar városokban, Miskolcon, Egerben,Szekszárdon, Nyíregyházán,Győrben,Békéscsabán,Vácon,Székesfehérváron,Szombathelyen,Tatán,Veszprémben,Kaposváron,Budapesten,Zentán és Szolnokon is találhatók ilyen lakatok. Nem csak városokban, hanem a Somogy megyei Hács faluban is létezik ilyen lakatfal.
A felakasztott lakatok a 2000-es években kezdtek feltűnni Európában. Ilyen lakatok találhatók a római Milvio-hídon, a szerb Vrnjačka Banja város egyik hídján (Most Ljubavi – magyarul: A szerelem hídja), Rigában (Lettország) és Moszkvában is létezik.
Moszkvai lakatfa 🙂
Firenzében a Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes turisták, a lakat kulcsát pedig az Arno folyóba dobják.
Ponte Vecchio, Firenze
Nem csak kerítéseken találhatók lakatok 🙂
Velencei lakatok
W.Andi
Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
Klikk a képre 🙂
A történelem nagy eseményeinek és régi korok hétköznapjainak szemtanúi. Évszázadok óta szemlélik a világot, amely az idők során alapjaiban változott meg körülöttük. Túléltek vihart, tűzvészt, háborúkat, vízrendezést és erdőirtást. Ha beszélni tudnának, lenne mit mesélniük.
Legtöbbször csak a véletlennek köszönhetik, hogy több száz év elteltével még ma is itt vannak közöttünk. Ezek a fák ma már olyan emlékművek, amelyek puszta létezésükkel figyelmeztetnek arra, hogy vigyázzunk természeti értékeinkre.
1. A nagykőrösi Basafa
A Nagykőrös melletti erdő 31 méter magas kocsányos tölgyének korát 400-500 évre becsülik. Basafának vagy Pálfájának hívják a helyiek, bár azt mondják, az eredeti Basafa egy másik, ennél is idősebb fa volt, de azt évtizedekkel ezelőtt kivágták.
A nagykőrösi erdőkből már a török időkben is százszámra vitték a fákat a budai várba, ahol salétromfőzéshez, sáncépítéshez, bőrcserzéshez is használták őket. A Nagykőrös melletti erdők ma már csak töredékei az egykor voltaknak. Az ország pusztai tölgyeseinek utolsó hírmondói, amelyek ligetes facsoportjaikkal és a köztük elterülő homoki gyepekkel őrzik az Alföld egykori erdős pusztáinak képét.
A nagykőrösi Basafán nyakát szegte a török basa Forrás: Turista Magazin archív/Ökotárs Alapítvány
S hogy miért Basafa? Erre egy több változatban is fennmaradt mese ad magyarázatot. Az egyik verzió szerint a budai pasa megbízottja adót behajtani érkezett Kőrösre, ahol nagyon megtetszett neki az egyik gazda gyönyörű lánya. El is határozta, hogy egy év múlva visszatér, és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen.
Egy év múlva az öreg koldusnak öltözve kiült az út mellé. Mikor a török megérkezett, nagy jajveszékelésbe kezdett, és arra kérte, hozza le a mankóját a közeli tölgyről, ahová egy legény dobta fel gonoszkodásból. A török felmászott a fára, ám az egyik ág letört alatta, ő pedig azonnal nyakát szegte. A törököt ott temették el a fa tövében, amit azóta Basafának hívnak.
2. A gödöllői vackor
Az ország egyik legidősebb és legterebélyesebb vadkörtefájaa gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll legalább 280 éve. A fa sokat látott, és nehéz időszakokat is átvészelt, de tavasszal még ma is virágözönbe borul, nyáron pedig gyümölcseivel kényezteti a madarakat és a rovarokat.
A gödöllői vackor legalább 280 éves Forrás: Turista Magazin archív/Takács Gábor
A 20 méter magas óriást a legenda szerint gróf Grassalkovich Antal ültette. Egyszer ugyanis, amikor vadászni ment, egy sebzett vadkan üldözőbe vette, és ő egy vadkörtefán talált menedéket. Hálája jeléül elrendelte, hogy a birtokon ezer vadkörtefát ültessenek. Ezek közül ma már csak egy maradt hírmondónak, de a 20. század elején még hét hasonló korú fa élt.
Állítólag az isaszegi csata után Kossuth Lajos ennek a fának a tövében fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot. A matuzsálem Erzsébet királyné szívének is kedves volt, minden évszakban szívesen időzött a fánál, és állítólag itt ismerkedett meg Andrássy Gyula gróffal. Ezért a gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik. A gödöllői vackor 2013-ban az Év Fája lett itthon, majd egy év múlva második helyezést ért el az Év Európai Fája-versenyen.
3. A budafoki Ősök Fája
Budafok a bor és a pezsgő városa, a főváros egyik legkevésbé ismert városrésze, amely ennek ellenére sok érdekességet rejt. Mészkőbe vájt pincerendszert, barlanglakásokat, a hazai bor- és pezsgőkultúra dicső múltjának és jelenének jelentős szereplőit, és egy nagy tiszteletnek örvendő fát is.
1739–40-ben pestisjárvány söpört végig az országon, ez az egykori Promontort, a mai Budafokot is érintette. A település leggazdagabb embere, a serfőzde-tulajdonos Knoll József fogadalmat tett: ha családja túléli a járványt, kápolnát építtet Péter és Pál apostolok tiszteletére. Bár ő és felesége nem élték túl a pestist, lányuk a járvány utáni évben felépíttette a kápolnát, és annak kertjében temettette el a szüleit.
A budafoki kápolna előtt áll a gyönyörű mezei juhar Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit
A kápolnát Budafok legszebb utcájában, a Péter-Pál utcában találjuk. Előtte egy gyönyörű mezei juhar, az Ősök Fája áll, és itt volt a település első temetője is. A fa történetéről szóló mese így ír az öreg juharról: „Érezte, az itt jártak kincset bíztak őrizetére. És ő szolgált: a mélyben lágyan fonta körbe a földbe rejtett nyugvókat, miközben felettük terebélyesedő lombkoronájával örök altatót suttogott.”
A juhar már több mint 250 éves, és nagy tiszteletnek örvend a budafokiak körében. Minden év júniusában, a Péter-Pál-napok keretében tiszteletük jeléül megkoszorúzzák a fa elé állított kopjafát.
4. A szőkedencsi öreg hárs
Ha valaki Budapest felől Nagykanizsa felé halad a 7-es úton, Marcali közelében, valahol a 183-as kilométernél egy hatalmas fát pillanthat meg egy domb tetején. A szőkedencsi öreg hárs igazi matuzsálem, már legalább 700 éve kémleli innen a tájat. Itt, a dombon volt egykor a régi Dencs is, de ma már a falut a forgalmas út túloldalán találjuk. Az öreg hárs azonban maradt itt a dombon, ahogy a falu temetője is.
A kislevelű hárs korábban tölggyel, gyertyánnal alkotott erdőségeket az országban, ma már idős példányait is csak mutatóba láthatjuk. Ezt a fafajt mindig is kedvelték és használták az emberek, illatos virágaiból gyógyteát, jól megmunkálható fájából pedig épületdíszeket faragtak.
A szőkedencsi öreg hársat ma is nagy becsben tartják Forrás: Turista Magazin archív/Vágó Zoltán
A szőkedencsi öreg hársat ma is nagy becsben tartják, és lelkiismeretesen gondozzák. A régi korokban is így volt, mert még a legszűkebb időkben sem használták fel tüzelőnek. A fa nemcsak szemtanúja, de a szó szoros értelmében őrzője is a múltnak, hisz néhány éve a köré készített támfal építésekor egy Árpád-kori templom romjaira bukkantak.
5. A vajali szürke nyárfa
A Mór közelében álló fa lenyűgözi az embert tekintélyes méreteivel. 9,1 méteres törzskerületével a faj legnagyobb ismert példánya az országban. Magassága 18 méter, kora 150 és 300 év között lehet. A fa közelében fekvő lakott települést Vajal-pusztának hívták, ma Mór része.
A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből létrejött hibrid faj. A hullámtértől a száraz homokig sokféle élőhelyen előfordul, de legjobban a jó vízellátású talajokat kedveli. A vajali szürke nyár nem egyedül állt itt, egykor fajtársai és füzek sokasága vette körül. Az idők folyamán azonban hol a szükség, hol a fokozódó földéhség miatt egyre kevesebb lett belőle.
A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből jött létre
Forrás:Turista Magazin archív/Boltresz Attila
A fa élőhelye, a Vajal-forrás által táplált vizenyős, ingoványos terület mára egy hektárnál is kisebbre zsugorodott a művelt földek, szőlőskertek, gyümölcsösök, hétvégi házak gyűrűjében. Épp ezért Mór önkormányzata a Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány kezdeményezésére helyi védettség alá vonta a területet.
Idén is megválasztják az Év Fáját
Az Év Fája-versenyen idén is 15 fa közül lehet választani október 18-ig. A versenyre májusban több mint 60 fát neveztek szerte az országból. Ezek közül került ki az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrizése alapján az a tizenöt, melynek története legjobban kifejezte a jelölő közösség elkötelezettségét a nevezett fa iránt.
Így ebben az évben a balkányi mamut, az ácsi Mesefa, a komlói öreg tölgy, egy békési óvoda fája, a körbeépített győri vadgesztenyefa, a böhönyei óriás makkfa, a deszki Marosi Matuzsálem, a nyergesi vadkörtefa, a kápolnai három hársak, Bátaszék legöregebb fája, a kóspallagi tűzoltófa, a hédervári Árpád-tölgy, az újpalotai fehér fűz, a védett keleti platánfa és a somogysárdi ginkgo biloba várja a szavazatokat a verseny weboldalán.
6. A felsőmocsoládi öreg hárs
A Somogy megyei kis falu nagy büszkesége a 400 éves öreg hárs, amely nemcsak itthon lett az Év Fája 2011-ben, de 2012-ben az európai versenyt is megnyerte. A legenda szerint egykor villám csapott le a környékre, az erdő leégett, és egy hatalmas szakadék keletkezett, amelyet a Pokol torkának neveztek el. A pusztítást csak egy hársfa élte túl, melynek magjait hollók hordták szét, ezekből született újjá az erdő.
A családi összetartozás jelképeként tekintenek a fára
Forrás: Turista Magazin archív/Selley Miklós
Az öreg hárs ma is él, és mágikus erejével tovább védelmezi a környéket. A felsőmocsoládi erdők az államosításig a Bánó-Kaskovics család tulajdonában voltak. Az 1990-es évek végén a 200 éves Bánó-Kaskovics-kastélyt a család visszavásárolta és felújította, és ma kastélyszállóként üzemelteti.
A családi összetartozás jelképeként tekintenek a fára, és máig élő hagyományuk, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az öreg hársnak. A hárs persze nemcsak számukra fontos, de a falu egyik fontos turisztikai látványossága is.
7. Az egri platán
2012-ban az Év Fája lett, majd rá egy évre az Európai Év Fája-versenyt is megnyerte az egri termálfürdő platánja. A keleti platán kora 250 év körül van, magassága 40 méter, törzskerülete pedig 850 centiméter. Az egri szájhagyomány szerint az egri vár 1552. évi török ostrománál Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír a fa árnyékából irányította a török sereget. Ez azonban nem igaz, levéltári anyagok is bizonyítják, hogy a 18. században, Eszterházy Károly püspöksége idején telepítettek Egerben platánokat, amelyek a barokk kertek kedvelt díszei voltak.
2013-ban az Év Fája lett, majd az Európai Év Fája-versenyt is megnyerte
Forrás: Turista Magazin archív/Ökotárs Alapítvány
Eszterházy Károly építtette az egyetemnek szánt egri líceum késő barokk épületét, és ekkor formálódott az Érsekkert parkja, amelyet a francia parképítészeti hagyományok figyelembevételével alakítottak ki. Ennek része volt az Eger-patakon túl fekvő kertészet a meleg vizű tóval. Itt működik ma az Egri Termálfürdő, és itt áll az akkori telepítésből megmaradt, ma is jó állapotnak örvendő öreg platán.
8. Anna-ligeti öreg tölgy Szarvason
A Békés megyei kisváros, Szarvas bővelkedik dendrológiai (a fás szárú növények tudománya) ritkaságokban, elég, ha csak a Szarvasi Arborétumra gondolunk. De Szarvas egy nevezetes fa, Tessedik Sámuel akácfájának emlékét is őrzi, az egyik első példánya volt a hazai akáctelepítéseknek.
A város egykor az olasz származású Bolza család birtoka volt, az ő nevükhöz fűződik az arborétum alapítása, melynek elődje a város másik szélén fekvő, szintén látogatható Anna-liget. Bolza József és felesége, Batthyány Anna itt kezdtek parkot építeni az 1800-as évek elején. Miközben számos fát hozattak a schönbrunni kastély kertészetéből, megőrizték az itt honos fákat is, például azokat a kocsányos tölgyeket, melyeket ma is láthatunk a parkban.
A kocsányos tölgyek egykor gyakori fajnak számítottak az alföldi tájon Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit
A kocsányos tölgyek egykor gyakori fajnak számítottak az alföldi folyókat kísérő magasabb térszinteken. Ezeknek a keményfa- vagy tölgy-kőris-szil ligeterdőknek azonban ma már alig-alig láthatjuk nyomát, mert a mezőgazdaság térhódításával, a folyók szabályozásával párhuzamosan egyre kisebb területre szorultak vissza, majd szinte teljesen eltűntek az Alföldről. Az Anna-liget öreg tölgyeinek legidősebbje megközelítőleg 300 éves, társaival együtt egyfajta mementóként őrzi egy letűnt kor emlékét.
9. A tatai nagy platán
2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.
A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.
2014-ben ez volt az Év Fája
Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit
Az Esterházy család a tatai uradalom megvásárlásával jelentős változásokat indított be a környéken. Az elmocsarasodott területeket lecsapolták, vízrendezési, szabályozási munkálatokkal művelhetővé tették a földeket, felépítették rezidenciájukat, és az Öreg-tó, valamint a Cseke-tó környékén hatalmas angolparkot hoztak létre.
A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.
10. A kápolnai három hárs
A Heves megyei település, Kápolna a magyar történelem egyik nevezetes csatájának színhelye. A falu híres hársfáit a település 1784-ben épült templomának tiszteletére ültették, később a fák tanúi voltak a 1848–49-es szabadságharc egyik ütközetének is. A kápolnai csatában, 1849. február 26-án és 27-én a lengyel származású altábornagy, Henryk Dembinski vezette magyar sereg nézett farkasszemet a császári erőkkel.
A lengyel fővezér Eger–Mezőkövesd térségében összevont csapatokkal akart lecsapni Windischgrätz hadseregére, de az osztrákok a vártnál hamarabb elérték a Tarna völgyét, és az ütközetre már Kápolnánál sor került. Dembinski nem tudta időben főparancsnoksága alá vonni a magyar hadtesteket, és a kétnapos csata végén a magyar csapatok visszavonultak.
A falu híres hársfáit az 1784-ben épült templom tiszteletére ültették
Forrás: Turista Magazin archív/nosza.info
Az egyik legenda szerint a három hárs alatt imádkozott Kossuth Lajos a kápolnai csatában elesettekért, a másik szerint innen irányította a csatát Dembinski altábornagy. Az ő tiszteletükre nevezték el a falu lakói a hársfákat Kossuth-, illetve Dembinski-hársnak. A fák közelében emlékmű őrzi a kápolnai csata emlékét.
Fák kormeghatározása
„Egy faegyed kora: a mag kicsírázásától (vagy a dugvány kihajtásától) az aktuális kormeghatározásig eltelt tenyészidőszakok (vegetációs időszakok) száma. Úgyszintén: a sziklevelek – vagy az első hajtáslevelek – megjelenésétől az adott kormeghatározásig eltelt vegetációs időszakok száma.
Nem túl idős, ültetett faállományok esetén gyakran rendelkezésünkre áll az ültetés pontos dátuma, amelyből kiderül, hogy az adott faállományt melyik évben és melyik évszakban (tavasszal vagy ősszel) ültettek el. Mesterséges ültetés esetén, amikor egy-három éves csemeték kerülnek kiültetésre, a faegyed korába be kell számítani a csemetekort is.
Döntött fatörzsek esetében a kor meghatározása elméletben igen egyszerű: a vágáslapon meg kell számolni az évgyűrűket, amelyek száma kiadja a vágáslap feletti törzsrész korát. Alacsony tuskómagasság – 5–10 cm – esetén ideális esetben nem tévedhetünk, mivel az egyéves csemeték általában elérik ezt a magasságot. E módszer azonban nem alkalmazható minden esetben, csupán azoknál a mérsékelt égövi fafajoknál, ahol az évgyűrűk korai (tavaszi) és késői pásztája jól elkülönül egymástól. Az évgyűrűk, amint a növénytanból tudjuk, nem egyebek, mint a fa testén évről évre keletkezett növekvési rétegek (fapalástok) keresztmetszetei.
Az álló fa korának meghatározását Pressler-féle növedékfúró alkalmazásával is el lehet végezni. A növedékfúró egy külső csavarmenettel készített hengeres, belül üres fúró. Használat alkalmával ennek a csőszerű fúrónak a belsejébe nyomul be a környezetétől elválasztott vékony, hengeres farész – a furatminta –, amelyen az évgyűrűk viszonylag jól látszanak. Ha sikerül a fúróval pontosan eltalálnunk a fa közepét, ahonnan az évgyűrűk kiindulnak, akkor az adott keresztszelvény korát az évgyűrűk összeszámolása útján határozhatjuk meg. Ha a fúrás a fa tövén, tuskómagasságban történt, akkor annyi évet kell a kapott korhoz hozzáadni, amennyi ennek a tuskó magasságának az eléréséhez nézetünk szerint szükséges volt.
A kor, a fatérfogat és annak egyes tényezői között a legszorosabb összefüggés áll fenn, ezért az olyan tapasztalati táblázatokat, amelyek az utóbbiakat a kor függvényében tüntetik fel, csakis úgy használhatjuk, ha a korra vonatkozó adatokat előzetesen megszereztük.”
(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.
Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
Klikk a képre 🙂
