Bejegyzések
Városunk egyik, messze földön híressé vált szimbóluma a Harangláb, a mindig szép, virágokkal díszített Országház téren.
Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratoronynak is nevezett építmény. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült.
Az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét a Harangláb falán egy emléktábla őrzi.
2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.
2019-ben megújult a tatai Harangláb zsindelyfedése
Kedves, vidám látnivaló volt 2015.05.26-án a Haranglábnál a Vaszary János Általános Iskola alsó tagozatos diákjai és a Jázmin úti tagintézmény tanulói számára megrendezett Gyermeknap, amikor is sok ezer buborék szálldogált az Óratorony körül.
fotók és videó: Weirach Andi
Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
Klikk a képre 🙂
A tatai malom mintegy nyolc emberöltővel ezelőtt, a XVIII. század derekán épült, amikor a Malomárok mentén már állt feljebb a József kalló vagy Baumeister malom, alatta később megépült a Berta vagy Belső Kühtreiber malom.
Első tulajdonosai között találjuk Fellner Jakabot, a Esterházyak jeles építőmesterét, aki vélhetőleg alakított az épületen. Korabeli adatok és az épület malomcsatorna-parti falának árulkodó jelei alapján tudjuk, hogy a malom kezdetben három alulcsapott vízikerékkel működött. A gép- és malomipar rohamos fejlődése már a XIX. század vége felé elérte a kisebb vidéki malmokat, ahol a régi őrlőköveket fokozatosan modern hengerszékre cserélték. Pontosan ismerjük a malom berendezését 1909-ből, amikor a három alul hajtó vízikerék három pár malomkő mellett három Ganz-gyártmányú hengerszéket, s a hozzá kapcsolódó tisztító gépeket, szitákat, továbbá a felvonókat is működtette, biztosították. Egy 1941-ből való listából ismerjük a feltehetően az 1930-as évekbeli átalakítás gépeit, amikor a három vízikereket egy nagyobbra és szélesebbre cserélték, melynek csonkja ma is látható.
A ma is álló épületben található kiállítás keretei között tekinthető meg animációs filmünk, ami a malom történetét mutatja be. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek.






Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-malom/
A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.
(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)




A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Tatához közeledve, több irányból is két jellegzetes épület tűnik fel már nagyon messziről. Az egyik a Szent Kereszt plébániatemplom kettős tornya, a másik pedig a tornyok mögött kirajzolódó régi sörétgyár (ma Fellner Jakab-kilátó) magasba nyúló építménye.
A Kálvária dombon található kilátóról ma már nem sokan tudják, hogy eredetileg milyen célt szolgát. A 40 m magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. A másik ilyen torony Tolna megyében található.
Stieber Antal 1934-ben 60 négyszögöl területet bérelt Tata községtől sörétgyár építésére, 30 évre, évi 10 pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven megkezdte működését. A sörétöntöde Magyarországon nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború között, hiszen tudjuk, hogy az iparnak és a vadászoknak nagyon sok sörétre volt szüksége, és ezeket addig csak külföldről lehetett beszerezni. Az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését.

1939-ben felépült, az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony a „Turul” Sörétöntöde nevet viselte.
Érdekesség: A sörét golyó alakú, 1,5-15,5 mm átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik úgy, hogy a gyártás során a középen üres, többemeletes felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.
Az 1960-as évektől a módszert felváltotta egy másik technika, így már nem építettek sehol a világon több söréttornyot. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott, Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.
Annak a jutalma, aki a 175 lépcsőfokot megmássza, egy pazar kilátás. Tiszta időben akár Pannonhalmáig is el lehet látni.






WAndi
Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!
Klikk a képre! 🙂
A Kristály Imperial Hotel az ország legrégebben üzemelő, több, mint 250 éves éves szállodája, működése során mindvégig fontos szerepet töltött be közéletében, építészeti és kulturális értéke szinte felbecsülhetetlen. Az épületben a múlt és az Esterházyak emlékét őrzik az eredeti épületszerkezetek, a címeres téglák, a borbárrá alakított Esterházy pince, a Magnólia konferenciaterem mestergerendái és látványos császároszlopa.

A Hotel Kristály napjainkban
Az eredeti földszintes, nádfedelű Szarka fogadó az 1740-es években már megvolt, a Bécs és Budapest közötti posta kocsi járat egyik fontos fogadóállomásaként szolgált. A grófi kastély csak 1777-re épült fel, s addig is az Esterházy grófhoz érkező vendégeket itt szállásolták el. Ennek érdekében 1766-1769 között Fellner Jakab tervei alapján a fogadót emeletesre építették át.
1883-ban a vasútépítés megindulása indokolttá tette, hogy a Szarka fogadót átalakítsák. A régi éttermet is átépítették és díszes új étteremmé alakították. A kármentős bormérést és az ivót elkülönítették. A vendégszobák számát szaporították. 1891 áprilisában a Szarka vendéglő gazdát és nevet cserélt. Gerzsabek Károly budapesti kávés az új tulajdonos és ezután a Szarka fogadót Esterházy-szállodának nevezték. Az épület az átalakítása során nyerte el a mai eklektikus formáját.

Az archív képeslapon látszik, milyen lehetett a hotel első fénykorában.
Az Esterházy Szállodát 1902-től 1942-ig Noll Miklós (1870-1942) bérelte. A Noll házaspárnak köszönhetően az Esterházy szállodának, étteremnek, kávéháznak ez az időszak a fénykora. Az 1930-as években a Tata-Tóvárosra látogató színtársulatok évente több alkalommal színműveket és operetteket mutattak be az Esterházy szálló nagytermében. A szálloda számos korszakot, hírnevet és mélypontot megélt, de mindig is a helyi közélet kedvelt színtere volt.
1945 után többször átépítették és modernizálták az épületet, mely a Kristály szálloda nevet kapta. Fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda Erzsébet szárnya 2005-ben készült el. Ekkor épült a mélygarázs is, ahol személygépkocsik és kerékpárok tárolása biztosított. A 2007 májusától felújított József szárnyban további szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Közülük egyet a mozgássérültek is használhatnak.

A kép érdekessége a dátum – 1913 Április 13. s a 20 cm vastag hó.
Érdekesség:
A kezdetben Szarka Fogadó néven üzemelő Esterházy Szálloda a Bécs és Budapest közötti útvonal egyik fogadóállomása volt. Ebben az időszakban a feljegyzések szerint több híres ember tette tiszteletét a szállodában: Teleky Blanka, Blaha Lujza, Jókai Mór, Görgey Artúr fővezér (aki az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején a fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára), Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Percel Mór, Feszty Árpád, Ferencz Ferdinánd főherceg, Heltai Jenő, Jávor Pál, Csortos Gyula, Dajka Margit, Kabos Gyu1a és Habsburg Ottó.
A fotók Budai László gyűjteményéből valók, köszönjük!
Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!
A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszíntérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.
A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.
A vár a következő évszázadban többször is gazdát cserélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.
A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.
Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!






Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/
Egy nagyszerű cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!
Szerintetek hol van ez a lakatfal?
Több városban előforduló látványosság a „szerelmesek lakatjai”. Legtöbb helyen egy kerítésre akasztanak fel szerelmesek összetartozásuk jeléül lakatot.
A lakatfal keletkezéséről többféle elmélet létezik. Magyarországon először Pécs belvárosában 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén.
Később hagyománnyá vált, hogy olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel a kerítésekre, hanem turisták is szívesen emléket állítanak látogatásukról egy-egy lakattal.
Más magyar városokban, Miskolcon, Egerben,Szekszárdon, Nyíregyházán,Győrben,Békéscsabán,Vácon,Székesfehérváron,Szombathelyen,Tatán,Veszprémben,Kaposváron,Budapesten,Zentán és Szolnokon is találhatók ilyen lakatok. Nem csak városokban, hanem a Somogy megyei Hács faluban is létezik ilyen lakatfal.
A felakasztott lakatok a 2000-es években kezdtek feltűnni Európában. Ilyen lakatok találhatók a római Milvio-hídon, a szerb Vrnjačka Banja város egyik hídján (Most Ljubavi – magyarul: A szerelem hídja), Rigában (Lettország) és Moszkvában is létezik.
Firenzében a Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes turisták, a lakat kulcsát pedig az Arno folyóba dobják.
Nem csak kerítéseken találhatók lakatok 🙂
W.Andi
Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
Klikk a képre 🙂