Bejegyzések
Halloween ünnepét sokan idegenkedve tekintik, túl amerikainak tartják, emiatt tiltakoznak ellene minden fórumon. Az az igazság az, hogy ez az ünnep kelta hagyományokon alapul. Főként az angol nyelvterületen népszerű, de a vidám bolondozás az egész világon terjed, ünnepelhetjük mi is nyugodt szívvel.
A Halloween a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Az eredeti, ősi kelta ünnep a Samhain volt, ekkor ünnepelték „a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Ez a hagyomány később keveredett több római ünneppel is, mint például a holtak emléknapjával (Felaria vagy Parentalia) és a gyümölcstermést köszöntő Ponoma-nap szokásaival. A kereszténység terjedésével ezek régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe.
Az ünnep főként a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent, a kivándorlók azonban magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol az egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később – az amerikai kultúra részeként – a világ számos részén elterjedt, és az utóbbi pár évben meglepően híressé vált Nyugat-Európában is. Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol “All Hallows Eve” kifejezés rövidített alakjából alakult ki. Tehát nem kell zsigerileg idegenkedni, az írek és a skótok jó fejek, az ő szokásaikat követjük, ha Október végén kicsit lazítunk.
Mik is ezek a szokások?
Töklámpás (Jack-lámpa, angolul Jack-o’-lantern):
Jack egy részeges, de éles eszű naplopó volt, akinek sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is. Miután a tivornyák végeztével az alvilági figura rendszeresen zaklatta őt, ezért Jack felcsalta egy hatalmas fa tetejére. Miután jó magasra mászott, egy keresztet vésett annak törzsbe, hogy ellenfelét így megakadályozza a lejutásban. Jack később elengedte az ördögöt, de megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Halálakor a mennyországba csínytevései és haszontalan élete miatt nem engedték be, ám a pokolba sem találhatott otthonra – örök száműzetésre ítéltetett. Jack egy izzó fadarabot vihetett csak magával a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. A lángokat egy takarmányrépából (melyet később az amerikaiak sütőtökre cseréltek) kivájt mécsesbe zárta, és a mai napi folytatja bolyongását a mennyország és a pokol kapuja között.
Jelmezek:
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házról-házra kopogtatva az angol “Trick or treat!” (szabadon fordítva “Csokit vagy csalunk!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. A gyerekek a legtöbb esetben édességet kapnak, de vannak felnőttek akik inkább a “csínyt”, vagyis a játékos fenyegetést választják. A kicsik és nagyok egyaránt változatos, többnyire túlvilági hangulatú maskarákat öltenek magukra és általában baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Ezt a szokást nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók vitték magukkal és honosították meg az Egyesült Államok területén.
A hagyományos halloween játékok is igen népszerűek az amerikai gyerekek körében: az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát vagy a madzagra fázött édességek elfogyasztása anélkül, hogy a kezeiket használnák.
Forrás
Az 1993-ban született hagyomány A Vízzene Magyarország 10 legismertebb fesztiválja közé tartozik (Népszabadság) Június utolsó hétvégéjén Tatán rendre százezrek gyűlnek össze és élvezik a térség és hazánk egyik legnagyobb összművészeti rendezvényét, a Víz, Zene, Virág Fesztivál programját. Öt nagy helyszínen – közte az Öreg-tó felszínén, vagy a tatai várban – zajlanak az események: koncertek, kiállítások, […]
A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton. A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.
A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.
Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.
A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.
Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php
A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben. Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg. 1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.
A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ez időre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit. Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.
Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben. Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

A tatai vár ilyen lehetett a törökellenes harcok idején.
A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt. 1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.
A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.
1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.
A szöveg forrása a múzeum honlapja.
Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂
A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.
(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)




A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszíntérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.
A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.
A vár a következő évszázadban többször is gazdát cserélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.
A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.
Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!






Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/
Egy nagyszerű cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!
„Tatai Patara 1597” Török kori Történelmi Fesztivál
Tatai Patara, idén is újra vívják a csatát!
Legyünk részesei személyesen is a 16-17. század sorsdöntő eseményeinek, a magyar-török küzdelmeknek! Május végén részt vehetünk Európa legrangosabb török kori történelmi fesztiválján. A Tatai Vár és az Öreg-tó környezetében ismét megelevenedik az 1597. évi ostrom.
Az évről-évre megismétlődő tatai várostrom a kor egy különleges fegyverének, a Patara bevetésének első sikeres magyarországi kísérletét idézi meg. A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek egyedülálló élményt garantálnak a nézők számára. Valóságos időutazás! A „Tatai Patara 1597.” Török Kori Történelmi Fesztivál egyre különlegesebb programokkal várja az érkezőket. Belemerülhetünk a 16-17. század életének mindennapjaiba, kipróbálhatjuk magunkat a korabeli mesterségekben vagy az akkori ételek készítésében is. A kóstolók után borral, serbettel vagy hűs forrásvízzel olthatjuk szomjunkat. Múltidéző kiállítások, katonazenekari fesztivál, lovasbemutatók, török kávékóstoltatás és gyönyörű hastáncosok várnak bennünket. Még a szigorúan őrzött hárembe is bepillantást nyerhetünk; a korhű vásári forgatag pedig mutatványosokkal, tűzzsonglőrökkel és a Nánai Sólymos Vitézek vidám, történelmi színielőadásaival varázsol el minket. Mindeközben „Sarkantyú peng, szoknya lebben” a Borudvarban, ahol több mint 300 néptáncos táncházzal és a rangos Nemzetközi Néptánc találkozóval készül az eseményre. A kontraszt kedvéért, a 25. Klapka György Lövészdandár is felvonultatja haditechnikai eszközeit.
A rendezvény szakmai partnerei: Kuny Domokos Múzeum Tata, MH 25. Klapka György Lövészdandár, Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár, és a Tatabányai Múzeum. A török-kori harcokat megjelenítő hagyományőrző bemutatókon idén is Dr. Négyesi Lajos hadtörténész, egyetemi docenstől hallhatunk szakmai kommentárokat, aki közreműködött a haditervek kidolgozásában is. A programok megvalósításában a szakértők mellett a három helyi hagyományőrző csapat is részt vesz – Gölbasi Vitézei Egyesület Tata Várának Janicsárjai, a Pálffy Kompánia, és a Tata Várának Seymenjei.
A Tatai Patara idén sokadik alkalommal varázsolja el az idelátogatókat több mint 400 hazai, cseh, szlovák, lengyel, fin, német, osztrák és olasz hagyományőr, valamint több száz további közreműködő egyedülálló összefogásának köszönhetően. A monumentális csatajelentekben pikások, muskétások, janicsárok, azabok, sejmenek és pattantyúsok mutatják be harci tudományukat a korabeli taktikának megfelelően. Az esemény egyedülálló lehetőség a kikapcsolódásra és a történelem élményszerű befogadására. A gyermekek számára egyértelműen a jövő tanulási módszere, amely a valóban átélt élményekre alapozza a biztos tudást. „Aprajafalvában” kézműves foglalkozások, és népi játszótér várja a gyerekeket, és a tavalyi sikert követően az idei évben is lesz „Diák Patara” a fesztivál kezdetét megelőző napon.
1597. május 23-án a holdat felhők takarták el, és a vacogtató széllel érkező tavaszi eső illatát párologta vissza a környező mocsaras vidék. Ekkor esett meg, hogy két töröknek álcázott katona kért védelmet a Tatai végvár Oszmán kapuőreitől, úgymond a portyázó hajdúkkal szemben… Néhány száz méterrel távolabb, az éj leple alatt addigra már csendben felsorakozott a Pálffy Miklós vezetésével érkező magyar, német, spanyol és vallon alakulatokból álló közel 3000 fős sereg, hogy azután csellel, na meg egy különleges ostromfegyver, a patara bevetésével visszahódítsák ezt a fontos várat a töröktől.
„Tatai Patara 1597.”
2016. május vége/ Tatai Vár és környéke
www.tataipatara.hu
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.