Bejegyzés

Műromok az angolparkban

Október hónap jeles eseményei Tatán és a nagyvilágban

Az általunk használt Gergely naptárban ez az év tizedik hónapja. Neve a latin octo (nyolc) szóból származik, utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. Régen Mindszent havának nevezték, a népi kalendáriumokban Magvető havaként említették. Október utolsó vasárnapján kell visszaállítani az órákat, kezdődik a téli időszámítás.

A tatai vár Októberben is gyönyörű

A tatai vár Októberben is gyönyörű

Októberi névnapok:  
01 Csütörtök Malvin, Teréz
02 Péntek Petra, Örs
03 Szombat Helga, Évald
04 Vasárnap Ferenc, Hajnalka
05 Hétfő Aurél, Placid, Attila
06 Kedd Brúnó, Renáta, Renátó 
07 Szerda Amália, Bekény
08 Csütörtök Koppány, Benedikta
09 Péntek Dénes, János
10 Szombat Gedeon, Ferenc, Bendegúz
11 Vasárnap Brigitta, Placida, Etel, Gitta
12 Hétfő Miksa, Rezső, Edvinaa
13 Kedd Kálmán, Ede, Edvárd
14 Szerda Helén, Kaldixtusz
15 Csütörtök Teréz, Aranka
16 Péntek Gál, Margit, Hedvig
17 Szombat Hedvig, Ignác, Rudolf
18 Vasárnap Lukács, Jusztusz
19 Hétfő Nándor, János, Pál
20 Kedd Vendel, Irén, Kleopátra
21 Szerda Orsolya, Zsolt
22 Csütörtök Előd, Szalóme, Kordélia
23 Péntek Gyöngyvér, János, Gyöngyi
24 Szombat Salamon, Antal
25 Vasárnap Blanka, Bianka, Mór
26 Hétfő Dömötör, Armand, Örs
27 Kedd Szabina, Antonietta
28 Szerda Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
29 Csütörtök Nárcisz, Melinda, Őzike
30 Péntek Alfonz, Zenóbia
31 Szombat Farkas, Rodrigó, Wolfgang

 

Magyarországon több ünnep és emléknap is esik a hónapra:

– Október 6-án nemzeti gyásznap és megemlékezések országszerte az aradi vértanúk tiszteletére

– Október 23-án van a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe, az 56-os forradalom és a köztársaság napja.

– Október 31-én van a református egyház nagy ünnepe,  hiszen a hagyomány szerint e napon függesztette ki Luther Márton híres tételeit a wittenbergi vártemplom ajtajára.

Szintén ezen a napon zajlanak az amerikaiaktól átvett Halloween eseményei, amikor töklámpást gyújtunk, jelmezt-álarcot veszünk fel és vidáman ijesztjük meg ismerőseinket.

Mi is vidám arcokat faraghatunk tökből

Mi is vidám arcokat faraghatunk tökből

 

Ha tetszett a cikk, nyomd meg a lájk gombot, hogy mások is értesülhessenek róla.

A cikk apropója, hogy a Kuny Domokos Múzeum 2015 októberében Vaszary Jánosra emlékezik. A magyar festészet halhatatlan mestere 1909-től haláláig, 1939-ig Tatán élt, tavasztól őszig pihent az angolkert közelében épített műtermes villában, melynek kertje számos festmény megszületését inspirálta.

Kiállításunk a Tatán festett alkotásokat mutatja be. A Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Vaszary kertje Vaszary János és Tata című kiállítás megnyitására, a tatai várba, 2015. október 29-én 16 órára.
A kiállítást Plesznivy Edit művészettörténész,a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitja meg.

A kiállításra mindenkit szeretettel várnak.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,
“1909 tavaszán költöztünk a fővárosból Tata-Tóvárosra. A poros Esterházy utcán béreltünk egy háromszobás kis házat… Néhány évvel később vásároltunk egy üres telket, és arra építettük a jelenleg is birtokunkban levő villát, mely egészségi szempontból a körülötte befásított területtel együtt kifogástalan üdülőhely. Wiegand műépítész vagy iparművész, aki tervezte, és az uram csak annyiban követett el hibát, hogy a szobák egy részét manzardban, a konyhát a szuterénben helyezték el, ami a háziasszonynak sok fáradságot okoz.” (Özv. Vaszary Jánosné feljegyzései, részlet)

“Vaszary kertje” kiállítás a Tatai várban:

https://www.facebook.com/events/401412163390790/

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós; Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, Tabán, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.A 19–20. század fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

 

Vaszary Mihály és Szabó Kornélia gyermekeként született római katolikus családban. Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben Von Hacklnál és Von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára. A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. Pierre Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, mint a Bizánci Madonna, Aranykor. Később visszatért a realista-naturalista megfogalmazású életképekhez. (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897-98). Sokat utazott. Az 1900-as évek első évtizede második felében a francia impresszionizmus hatása érződik képein (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909), majd Raoul Dufy és Kees van Dongen fauvisták hatása alá került.

Az 1905-ben már beérkezett festőművész, a „Részes aratók” című festményét Ferenc József a budai vár részére vásárolta meg. 1905 nyarát jövendőbeli felesége, Rosenbach Mária (Mimi) megyéjében, Nógrádban, Rétságon töltötte. Két impresszionista festménye készült ekkor: a „Nógrádi parasztasszonyok” és a „Pihenő nógrádi búcsúsok”. 1905. november 6-án Budapesten feleségül vette Mimit, Rosenbach Sándor és Strahler Anna leányát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Vaszary villája Tatán a Művész utcában.

Az ezt követő években a Rosenbach-birtok eladásából vették meg a tóvárosi telket, ahol a Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban (Művész köz 1.) az 1910-es évektől gyakran tartózkodott haláláig. A villa a székely lakóház épületelemeit tartalmazza, mint a székely fafaragó művészetnek díszítő elemeit. Az 1916–1919 közötti esztendőkben Vaszary ki sem mozdult Tatáról. Számos művét festette villájában és a városban (pl. „Tatai strand”, „Tatai park”, „Lovasok a parkban”). 1920-ban hagyta el Tatát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról (például Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916), ezen művein érezhető legjobban a német expresszionisták hatása. Röviddel a háború után még uralkodott festészetében a drámai hangvétel (lásd Golgotha c. képét). Azonban hamarosan ismét Párizsba utazott, s visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré.

„A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég.” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt, lényegében a magyar avantgárd felé nyitott.

1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az Új Művészek Egyesülete alapító tagja és elnöke, 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága egyik alapító tagja. Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta őket. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte (Birskörték, 1918; Ébredés, 1921). 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést freskók festésére.

Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban (1898, 1902, 1906, 1912), 1912-ben a Művészházban is volt kiállítása. 1916-ban mint hadi festő állította ki képeit a sajtóhadiszálláson. 1909, 1920 és 1924-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. 1922-ben a Helikon Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1928-ban az UME által rendezett kiállításon vett részt.

Az 1928. évi XVI. Velencei biennále nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezését Vaszary szervezte, munkája elismeréseképpen olasz állami díjjal tüntették ki, ugyanitt Virágcsendélet c. képét megvásárolta az olasz állam. 1929-ben a magyar művészet nürnbergi bemutatkozásán vett részt, a nürnbergi múzeum Strand c. képét vásárolta meg. Az UME genovai bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervi Galleria d’arte moderna vásárolta meg. 1933-ban a debreceni Déri Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Művészeti elveiről 1922-ben jelent meg könyve Természetlátás és képszerűség címmel. Az Est-lapok számára számára grafikákat és illusztrációkat készített, egyben itt e lapoknál is publikálta művészetfelfogását, amely a művész és a művészeti stílus megválasztásának szabadságáról szólt, s a századforduló festészeti irányzatairól nyújtott értékelést.

Nyugalomba vonulása után sem pihent: nappal festett, este a szakirodalmat tanulmányozta. Amikor szívbetegsége jelentkezett, elhatározta az 1930-as évek végén, hogy a budapesti Attila körúti lakásából végleg Tatára költözik. Váratlan halála – 1939. április 19-én – ezt megakadályozta. Farkasréten ravatalozták fel, majd Tatára vitték, ahol április 22-én az Almási úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége, aki élete végéig hűséges ihletője volt, 1942. július 4-én halt meg. Holttestét július 5-én helyezték férje mellé. Nyughelyüket a temetőben hatalmas emlékkő őrzi. A rajta levő kiemelt véset szövege:

„Vaszary János festőművész lánglelkének porhüvelye.

Menj a szívemre, s légy az enyém újra, mint egykor, május idején.”

Forrás: wikipedia

Tata 1939

Részlet a Deésy Alfréd által rendezett Tata című filmből.
Fényképezte és összeállította Paulovics Mihály
1939. augusztus

 

2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

2014-ben ez volt az Év Fája Fotó: Weirach Andrea

Az Esterházy család a tatai uradalom megvásárlásával jelentős változásokat indított be a környéken. Az elmocsarasodott területeket lecsapolták, vízrendezési, szabályozási munkálatokkal művelhetővé tették a földeket, felépítették rezidenciájukat, és az Öreg-tó, valamint a Cseke-tó környékén hatalmas angolparkot hoztak létre.

A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.

Az idén a tatai nagy platán képviseltette hazánkat az Év Európai Fája-versenyen, második helyezést ért el.

(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton.  A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.

A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.

millió év, kőbe vésett, geológus kert, tata,

Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.

A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.

Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php

A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

Városunk egyik, messze földön híressé vált szimbóluma a Harangláb, a mindig szép, virágokkal díszített Országház téren.

harangláb,várkanyar,tata,látnivalók,

Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratoronynak is nevezett építmény. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült.

Az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét a Harangláb falán egy emléktábla őrzi.

Harangláb,tata,várkanyar,látnivalók,

2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Harangláb,Várkanyar,tata,látnivalós,

Kedves, vidám látnivaló volt  2015.05.26-án a Haranglábnál a Vaszary János Általános Iskola alsó tagozatos diákjai és a Jázmin úti tagintézmény tanulói számára megrendezett Gyermeknap, amikor is sok ezer buborék szálldogált az Óratorony körül.

fotók és videó: Weirach Andi

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

látnivalók Tatán,tata anno,várkanyar magazin, tata,

A tatai malom mintegy nyolc emberöltővel ezelőtt, a XVIII. század derekán épült, amikor a Malomárok mentén már állt feljebb a József kalló vagy Baumeister malom, alatta később megépült a Berta vagy Belső Kühtreiber malom.

Első tulajdonosai között találjuk Fellner Jakabot, a Esterházyak jeles építőmesterét, aki vélhetőleg alakított az épületen. Korabeli adatok és az épület malomcsatorna-parti falának árulkodó jelei alapján tudjuk, hogy a malom kezdetben három alulcsapott vízikerékkel működött. A gép- és malomipar rohamos fejlődése már a XIX. század vége felé elérte a kisebb vidéki malmokat, ahol a régi őrlőköveket fokozatosan modern hengerszékre cserélték. Pontosan ismerjük a malom berendezését 1909-ből, amikor a három alul hajtó vízikerék három pár malomkő mellett három Ganz-gyártmányú hengerszéket, s a hozzá kapcsolódó tisztító gépeket, szitákat, továbbá a felvonókat is működtette, biztosították. Egy 1941-ből való listából ismerjük a feltehetően az 1930-as évekbeli átalakítás gépeit, amikor a három vízikereket egy nagyobbra és szélesebbre cserélték, melynek csonkja ma is látható.

A ma is álló épületben található kiállítás keretei között tekinthető meg animációs filmünk, ami a malom történetét mutatja be. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek.

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-malom/

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben. Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg. 1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

Tatai vár,Öreg tó,Tatai látnivalók

A vár gótikus elemeit talán még Zsigmond német-római császár is ilyennek látta.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ez időre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit. Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben. Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

tatai vár, tata,kreativ magazin, Öreg-tó

A tatai vár ilyen lehetett a törökellenes harcok idején.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt. 1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

Tatai Vár,Várkanyar,Tatai látnivaló

A vár napjainkban. Minden évszakban gyönyörű.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben  az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

A szöveg forrása a múzeum honlapja.

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,

 

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt.  A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.

(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)

A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

A Kálvária-dombon, a Kápolna mellett emelkedik a Fellner Jakab-kilátó…a képre kattintva erről olvashattok 🙂

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,