Bejegyzés

Ez az összeállítás mindenképp, de nem feltétlen csak a fiataloknak szól…hallgassátok meg ezeket a friss fülbemászó slágereket.

[huge_it_portfolio id=”2″]

vl4

XV. Tatai Vadlúd Sokadalom

2015. november 27-28.

A 220 hektáros tatai Öreg- tavat Magyarország legrégebbi – csaknem 700 esztendős – mesterséges halastavaként tartják számon. Különlegessége abból adódik, hogy a tó egy része a város központi részén, a számos kultúrtörténeti emléket felvonultató belvárosban helyezkedik el.

Az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt itt, a tatai Öreg-tónál találtak éjszakázó- és pihenőhelyet maguknak hosszú vonulásuk során. Minden év novemberében visszatérnek, hogy a telet nálunk töltsék, és február végén, március elején visszainduljanak északi költőhelyeik felé. Tízezres tömegeik lenyűgöző látványosságot jelentenek valamennyi természetbarát számára.

A vadludak tiszteletére minden év novemberében fesztivált szerveznek a megyei természetvédők, ami gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a tatai Öreg-tó partján.

Képgaléria kedvcsinálónak az előző évek fotóiból

(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)

Az országos természetvédelmi fesztiválon minden érdeklődő számára lehetőség nyílik teleszkópos madármegfigyelésre, mellyel szinte testközelből láthatók ezek az egyébként félénk madarak. A madárgyűrűzési bemutató mindig különleges élmény, de a legkülönbözőbb természettudományos előadások, kiadványok, élő állatos bemutatók, csillagászati programok, játszóházak is mind-mind a természet sokszínűségét mutatják be.

A számtalan színes program mellett a helyi termelők finomságait kóstolgatva a vásározók színes adventi forgatagában is elmerülhetünk. Lenyűgöző látvány, remek hangulat, melyhez minden évben Tata, ez a hangulatos, barokk kisváros nyújt pazar hátteret.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!

klikk a képre! 🙂

vl12

 

 

 

Halloween ünnepét sokan idegenkedve tekintik, túl amerikainak tartják, emiatt tiltakoznak ellene minden fórumon. Az az igazság az, hogy ez az ünnep kelta  hagyományokon alapul. Főként az angol nyelvterületen népszerű, de a vidám bolondozás az egész világon terjed, ünnepelhetjük mi is nyugodt szívvel.

Halloween,ünnep,szokás,töklámpás,

Tökéletes kreativitás

A Halloween a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Az eredeti, ősi kelta ünnep a Samhain volt, ekkor ünnepelték “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Ez a hagyomány később keveredett több római ünneppel is, mint például a holtak emléknapjával (Felaria vagy Parentalia) és a gyümölcstermést köszöntő Ponoma-nap szokásaival. Ez utóbbi szimbóluma volt a halloween ünnep mai formájában fontos szerepet játszó alma is. A kereszténység terjedésével ezek régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe.

Halloween,ünnep,szokás,töklámpás,

Szellemeskedés mind szinten

Az ünnep főként a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent, a kivándorlók azonban magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol az egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később – az amerikai kultúra részeként – a világ számos részén elterjedt, és az utóbbi pár évben meglepően híressé vált Nyugat-Európában is. Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol “All Hallows Eve” kifejezés rövidített alakjából alakult ki. Tehát nem kell zsigerileg idegenkedni, az írek és a skótok jófejek, az ő szokásaikat követjük, ha Október végén kicsit lazítunk.

Halloween,ünnep,szokás,töklámpás,

A lazulás tök jó..

Mik is ezek a szokások?

Töklámpás (Jack-lámpa, angolul Jack-o’-lantern):
Jack egy részeges, de éles eszű naplopó volt, akinek sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is. Miután a tivornyák végeztével az alvilági figura rendszeresen zaklatta őt, ezért Jack felcsalta egy hatalmas fa tetejére. Miután jó magasra mászott, egy keresztet vésett annak törzsbe, hogy ellenfelét így megakadályozza a lejutásban. Jack később elengedte az ördögöt, de megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Halálakor a mennyországba csínytevései és haszontalan élete miatt nem engedték be, ám a pokolba sem találhatott otthonra – örök száműzetésre ítéltetett. Jack egy izzó fadarabot vihetett csak magával a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. A lángokat egy takarmányrépából (melyet később az amerikaiak sütőtökre cseréltek) kivájt mécsesbe zárta, és a mai napi folytatja bolyongását a mennyország és a pokol kapuja között.

Halloween,ünnep,szokás,töklámpás,

Töklámpás minden formában

Jelmezek:
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házról-házra kopogtatva az angol “Trick or treat!” (szabadon fordítva “Csokit vagy csalunk!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. A gyerekek a legtöbb esetben édességet kapnak, de vannak felnőttek akik inkább a “csínyt”, vagyis a játékos fenyegetést választják. A kicsik és nagyok egyaránt változatos, többnyire túlvilági hangulatú maskarákat öltenek magukra és általában baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Ezt a szokást nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók vitték magukkal és honosították meg az Egyesült Államok területén.

Halloween,ünnep,szokás,töklámpás,

A jelmezkészítésnek csak a kreativitásunk szab határt

A hagyományos halloween játékok is igen népszerűek az amerikai gyerekek körében: az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát vagy a madzagra fázött édességek elfogyasztása anélkül, hogy a kezeiket használnák.

Forrás

A Kuny Domokos Múzeum 2015 októberében Vaszary Jánosra emlékezik. A magyar festészet halhatatlan mestere 1909-től haláláig, 1939-ig Tatán élt, tavasztól őszig pihent az angolkert közelében épített műtermes villában, melynek kertje számos festmény megszületését inspirálta.

Vaszary kertje című kiállítás,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Kiállításunk a Tatán festett alkotásokat mutatja be. A Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Vaszary kertje Vaszary János és Tata című kiállítás megnyitására, a tatai várba, 2015. október 29-én 16 órára.
A kiállítást Plesznivy Edit művészettörténész,a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitja meg.

A kiállításra mindenkit szeretettel várnak.

A cikk apropója, hogy a Kuny Domokos Múzeum 2015 októberében Vaszary Jánosra emlékezik. A magyar festészet halhatatlan mestere 1909-től haláláig, 1939-ig Tatán élt, tavasztól őszig pihent az angolkert közelében épített műtermes villában, melynek kertje számos festmény megszületését inspirálta.

Kiállításunk a Tatán festett alkotásokat mutatja be. A Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Vaszary kertje Vaszary János és Tata című kiállítás megnyitására, a tatai várba, 2015. október 29-én 16 órára.
A kiállítást Plesznivy Edit művészettörténész,a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitja meg.

A kiállításra mindenkit szeretettel várnak.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,
“1909 tavaszán költöztünk a fővárosból Tata-Tóvárosra. A poros Esterházy utcán béreltünk egy háromszobás kis házat… Néhány évvel később vásároltunk egy üres telket, és arra építettük a jelenleg is birtokunkban levő villát, mely egészségi szempontból a körülötte befásított területtel együtt kifogástalan üdülőhely. Wiegand műépítész vagy iparművész, aki tervezte, és az uram csak annyiban követett el hibát, hogy a szobák egy részét manzardban, a konyhát a szuterénben helyezték el, ami a háziasszonynak sok fáradságot okoz.” (Özv. Vaszary Jánosné feljegyzései, részlet)

“Vaszary kertje” kiállítás a Tatai várban:

https://www.facebook.com/events/401412163390790/

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós; Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, Tabán, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.A 19–20. század fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

 

Vaszary Mihály és Szabó Kornélia gyermekeként született római katolikus családban. Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben Von Hacklnál és Von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára. A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. Pierre Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, mint a Bizánci Madonna, Aranykor. Később visszatért a realista-naturalista megfogalmazású életképekhez. (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897-98). Sokat utazott. Az 1900-as évek első évtizede második felében a francia impresszionizmus hatása érződik képein (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909), majd Raoul Dufy és Kees van Dongen fauvisták hatása alá került.

Az 1905-ben már beérkezett festőművész, a „Részes aratók” című festményét Ferenc József a budai vár részére vásárolta meg. 1905 nyarát jövendőbeli felesége, Rosenbach Mária (Mimi) megyéjében, Nógrádban, Rétságon töltötte. Két impresszionista festménye készült ekkor: a „Nógrádi parasztasszonyok” és a „Pihenő nógrádi búcsúsok”. 1905. november 6-án Budapesten feleségül vette Mimit, Rosenbach Sándor és Strahler Anna leányát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Vaszary villája Tatán a Művész utcában.

Az ezt követő években a Rosenbach-birtok eladásából vették meg a tóvárosi telket, ahol a Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban (Művész köz 1.) az 1910-es évektől gyakran tartózkodott haláláig. A villa a székely lakóház épületelemeit tartalmazza, mint a székely fafaragó művészetnek díszítő elemeit. Az 1916–1919 közötti esztendőkben Vaszary ki sem mozdult Tatáról. Számos művét festette villájában és a városban (pl. „Tatai strand”, „Tatai park”, „Lovasok a parkban”). 1920-ban hagyta el Tatát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról (például Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916), ezen művein érezhető legjobban a német expresszionisták hatása. Röviddel a háború után még uralkodott festészetében a drámai hangvétel (lásd Golgotha c. képét). Azonban hamarosan ismét Párizsba utazott, s visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré.

„A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég.” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt, lényegében a magyar avantgárd felé nyitott.

1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az Új Művészek Egyesülete alapító tagja és elnöke, 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága egyik alapító tagja. Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta őket. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte (Birskörték, 1918; Ébredés, 1921). 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést freskók festésére.

Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban (1898, 1902, 1906, 1912), 1912-ben a Művészházban is volt kiállítása. 1916-ban mint hadi festő állította ki képeit a sajtóhadiszálláson. 1909, 1920 és 1924-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. 1922-ben a Helikon Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1928-ban az UME által rendezett kiállításon vett részt.

Az 1928. évi XVI. Velencei biennále nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezését Vaszary szervezte, munkája elismeréseképpen olasz állami díjjal tüntették ki, ugyanitt Virágcsendélet c. képét megvásárolta az olasz állam. 1929-ben a magyar művészet nürnbergi bemutatkozásán vett részt, a nürnbergi múzeum Strand c. képét vásárolta meg. Az UME genovai bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervi Galleria d’arte moderna vásárolta meg. 1933-ban a debreceni Déri Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Művészeti elveiről 1922-ben jelent meg könyve Természetlátás és képszerűség címmel. Az Est-lapok számára számára grafikákat és illusztrációkat készített, egyben itt e lapoknál is publikálta művészetfelfogását, amely a művész és a művészeti stílus megválasztásának szabadságáról szólt, s a századforduló festészeti irányzatairól nyújtott értékelést.

Nyugalomba vonulása után sem pihent: nappal festett, este a szakirodalmat tanulmányozta. Amikor szívbetegsége jelentkezett, elhatározta az 1930-as évek végén, hogy a budapesti Attila körúti lakásából végleg Tatára költözik. Váratlan halála – 1939. április 19-én – ezt megakadályozta. Farkasréten ravatalozták fel, majd Tatára vitték, ahol április 22-én az Almási úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége, aki élete végéig hűséges ihletője volt, 1942. július 4-én halt meg. Holttestét július 5-én helyezték férje mellé. Nyughelyüket a temetőben hatalmas emlékkő őrzi. A rajta levő kiemelt véset szövege:

„Vaszary János festőművész lánglelkének porhüvelye.

Menj a szívemre, s légy az enyém újra, mint egykor, május idején.”

Forrás: wikipedia

Tata elismert bringás város

Ötven helyszínen végeztek keresztmetszeti számlálásokat, hogy megtudják, vajon mennyire népszerű a kerékpározás hazánkban. A FŐMTERV Zrt. felmérése érdekes képet mutat.

Tata, az Által-ér-völgyi kerékpárútnak köszönhetően országos szinten a második helyen áll a hétvégi bringázások tekintetében.

bringás város,tata,várkanyar magazin,kreativ magazin,

10 vegyes kilométer, 10 hétköznap és 10 hétvége volt a felmérések tárgya, napi 15 órában.

A felmérések alapján az ősidők óta nagy kerékpáros kultusszal rendelkező Békéscsaba áll az élen, ott hétköznaponként – többnyire munkahelyre járás céljából – naponta 6100-an bringáznak. a hétvégeken már jóval kevesebben, mindössze 1200-an használják a kétkerekűt.

Egy másik nagyvárosunk, Szeged foglalja el a második helyet, ott hétköznaponként 4200-an, hétvégenként pedig 2200-an élnek a kerékpározás lehetőségével. A hét végi bringázással viszont ők viszik el a pálmát.

Tata meglepően jól áll a listán. Naponta 1200-an kerékpároznak, a hét végi rangsorban pedig az előkelő 2. helyet foglalják el. Ez 2100-as létszámot jelent, amelyre büszke lehet a város.

Ebbe a számlálásba még nincs benne az Által-ér-völgyi kerékpárút Tata-Szomód-Dunaalmás útvonallal meghosszabbítása, így a jövőben további előrelépés várható.

bringás város,tata,várkanyar magazin,kreativ magazin,

Horváthy Lóránt, Tata önkormányzati képviselője, bizottsági elnöke még 16 évvel ezelőtt, mint a megyei sportszövetségek szövetségének elnöke teljes mellszélességgel „küzdött” a kerékpárút megépítéséért. Végül, Tatabánya, Tata és Vértesszőlős önkormányzatának összefogása meghozta a gyümölcsét.

Horváthy Lóránt elmondta, hogy a felmérésre választ adók többsége az egészséges életmódot jelölte meg indokkánt a kerékpározásért, de a munkába járás könnyebbsége is motiválja a polgárokat.

Az elnök szeretné elérni, hogy a három település összefogásával, heti rendszerességgel tartanának felméréseket, számlálásokat. Azt még hozzá kell fűznünk, hogy az adatok nem lettek százalékolva, tehát a városok lakóinak a száma volt az értékelés szempontja. Vagyis Tata ennek alapján nagyon jó helyezést ért el. A százezernél több lakosú Szeged például a vizek városa mögött végzett a felmérésben a népesség tekintetében.

Forrás: http://www.tata.hu/14970/tata_elismert_bringas_varos

Ha olvasni szeretnél arról, hogy mi minden az, amik miatt csodálatos Tata…klikk a képre!

varkanyar magazin, tata,kreativ magazin,Öreg vár

Mesés helyek között…

Az egyik népszerű  honlap szerkesztői összegyűjtötték hazánk legmesésebb helyeit. Ezek között találunk közép-dunántúli látnivalókat is.

Ezek közül két kedvencünk 🙂

Tatai vár

A tatai Vizivár az Öreg-tó partján Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király idejében hazánk egyik legszebb reneszánsz épülete volt, mely kiváló kiindulópontja egy városnéző sétának. Őszi kirándulásunk alkalmával számolni kell azzal, hogy az Öreg-tavon hajnalban és napnyugtakor hihetetlen mennyiségű vadlúd tanyázik. Olyan ez a látvány, mintha a város szívében egy mesébe csöppentünk volna.

Mesés helyek,vadlúd sokadalom,fesztivál,látnivalók,várkanyar magazin,

Fotó: Csonka Péter

Csesznek vára

A XIII. században épült gótikus vár Egy sziklaszirten magasodik a XIII. században épült gótikus vár, a 82-es út közelében. A várat a XV. században a Garai család lovagvárrá építették át, így lett az alacsony, belső tornyos kis vár mesébe illővé.

Mesés helyek,cseszneki vár,tata,várkanyar magazin,látnivalók,

Cseszneki vár

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,

 

 

 

Az őszi napok avarillatú levegője mágnesként vonzza a túrázást kedvelőket a természetbe.  A túrázás az egyik legjobb stesszoldó.

Nagy örömünkre a meteorológusok szombatra 17°C-ot, és napsütést is jósolnak!

A héten még várják a jelentkezőket a tavasszal megkezdett gyógynövény alapismereti túrák ötödik, ebben az éveben utolsó kirándulására!

gyógynövény túra,programok,tata,varkanyar,

 

Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az 1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:

„Fellentháli Fellner Jakab 1722-1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Poszsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”

10308214_306817206140948_8482485761542473005_n

Szépül a Kossuth tér, ahol  Fellner Jakab szobra is található. 🙂

A képre klikkelve az erről szóló képriportunkat is megtekintheted.


Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,

Csodálatos Tata – képes kvízjáték

A három mostanában jubiláló iskola közül melyik a legidősebb? A válaszokat rögtön megtekintheted, az eredményt később megjelenő cikkeinkből tudhatod meg.

 [poll id=”2″]

Vaszary János Általános iskola,képes kvíz,iskolák,tata,várkanyar magazin,

Vaszary János Általános Iskola

képes kvíz,Eötvös Gimnázium,iskolák,tata,várkanyar magazin,

Eötvös József Gimnázium

képes kvíz,Talentum Általános iskola,,iskolák,tata,várkanyar magazin,

Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézműves Szakiskola

További játékhoz klikk a képre 🙂
Csodálatos világ – képes kvízjáték

kőhid,kvízjáték,varkanyar magazin, tata,