Bejegyzés

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton.  A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.

A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.

millió év, kőbe vésett, geológus kert, tata,

Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.

A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.

Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php

A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben. Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg. 1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

Tatai vár,Öreg tó,Tatai látnivalók

A vár gótikus elemeit talán még Zsigmond német-római császár is ilyennek látta.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ez időre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit. Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben. Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

tatai vár, tata,kreativ magazin, Öreg-tó

A tatai vár ilyen lehetett a törökellenes harcok idején.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt. 1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

Tatai Vár,Várkanyar,Tatai látnivaló

A vár napjainkban. Minden évszakban gyönyörű.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben  az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

A szöveg forrása a múzeum honlapja.

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,

 

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt.  A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.

(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)

A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

A Kálvária-dombon, a Kápolna mellett emelkedik a Fellner Jakab-kilátó…a képre kattintva erről olvashattok 🙂

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszintérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.

A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára,. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.

A vár a következő évszázadban többször is gazdát szerélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.

A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.

 

Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/

Egy nagyszerű, ropogós cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!

tatai malom,tata,malom,Öreg_tó,

„Tatai Patara 1597” Török kori Történelmi Fesztivál

Tatai Patara, idén is újra vívják a csatát!

Legyünk részesei személyesen is a 16-17. század sorsdöntő eseményeinek, a magyar-török küzdelmeknek! Május 27-29-ig idén is részt vehetünk Európa legrangosabb török kori történelmi fesztiválján.  A Tatai Vár és az Öreg-tó környezetében ismét megelevenedik az 1597. évi ostrom.

Az évről-évre megismétlődő tatai várostrom a kor egy különleges fegyverének, a Patara bevetésének első sikeres magyarországi kísérletét idézi meg. A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek egyedülálló élményt garantálnak a nézők számára. Valóságos időutazás! A „Tatai Patara 1597.” Török Kori Történelmi Fesztivál egyre különlegesebb programokkal várja az érkezőket. Belemerülhetünk a 16-17. század életének mindennapjaiba, kipróbálhatjuk magunkat a korabeli mesterségekben vagy az akkori ételek készítésében is. A kóstolók után borral, serbettel vagy hűs forrásvízzel olthatjuk szomjunkat. Múltidéző kiállítások, katonazenekari fesztivál, lovasbemutatók, török kávékóstoltatás és gyönyörű hastáncosok várnak bennünket. Még a szigorúan őrzött hárembe is bepillantást nyerhetünk; a korhű vásári forgatag pedig mutatványosokkal, tűzzsonglőrökkel és a Nánai Sólymos Vitézek vidám, történelmi színielőadásaival varázsol el minket. Mindeközben „Sarkantyú peng, szoknya lebben” a Borudvarban, ahol több mint 300 néptáncos táncházzal és a rangos Nemzetközi Néptánc találkozóval készül az eseményre. A kontraszt kedvéért, a 25. Klapka György Lövészdandár is felvonultatja haditechnikai eszközeit.

A rendezvény szakmai partnerei: Kuny Domokos Múzeum Tata, MH 25. Klapka György Lövészdandár, Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár, és a Tatabányai Múzeum. A török-kori harcokat megjelenítő hagyományőrző bemutatókon idén is Dr. Négyesi Lajos hadtörténész, egyetemi docenstől hallhatunk szakmai kommentárokat, aki közreműködött a haditervek kidolgozásában is. A programok megvalósításában a szakértők mellett a három helyi hagyományőrző csapat is részt vesz – Gölbasi Vitézei Egyesület Tata Várának Janicsárjai, a Pálffy Kompánia, és a Tata Várának Seymenjei.

A Tatai Patara idén kilencedik alkalommal varázsolja el az idelátogatókat több mint 400 hazai, cseh, szlovák, lengyel, fin, német, osztrák és olasz hagyományőr, valamint több száz további közreműködő egyedülálló összefogásának köszönhetően. A monumentális csatajelentekben pikások, muskétások, janicsárok, azabok, sejmenek és pattantyúsok mutatják be harci tudományukat a korabeli taktikának megfelelően. Az esemény egyedülálló lehetőség a kikapcsolódásra és a történelem élményszerű befogadására. A gyermekek számára egyértelműen a jövő tanulási módszere, amely a valóban átélt élményekre alapozza a biztos tudást. „Aprajafalvában” kézműves foglalkozások, és népi játszótér várja a gyerekeket, és a tavalyi sikert követően az idei évben is lesz „Diák Patara” a fesztivál kezdetét megelőző napon.

1597. május 23-án a holdat felhők takarták el, és a vacogtató széllel érkező tavaszi eső illatát párologta vissza a környező mocsaras vidék. Ekkor esett meg, hogy két töröknek álcázott katona kért védelmet a Tatai végvár Oszmán kapuőreitől, úgymond a portyázó hajdúkkal szemben… Néhány száz méterrel távolabb, az éj leple alatt addigra már csendben felsorakozott a Pálffy Miklós vezetésével érkező magyar, német, spanyol és vallon alakulatokból álló közel 3000 fős sereg, hogy azután csellel, na meg egy különleges ostromfegyver, a patara bevetésével visszahódítsák ezt a fontos várat a töröktől.

„Tatai Patara 1597.”

2016. május 27-28-29 / Tatai Vár és környéke

Jegyár: 1.500 Ft

A jegy a fesztivál teljes idejére belépésre és az összes programon való részvételre jogosít!

Tata kártyával a fesztiváljegyek 50%-os kedvezménnyel vásárolhatóak meg, a kártya felmutatása mellett.

Gyermekeknek a belépés 12 éves kor alatt ingyenes.

Akadálymentesített belépési lehetőséget biztosítunk a mozgáskorlátozottaknak.

www.tataipatara.hu

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

DSC_4804b

jégsátor,tata,programok,

tatai progamok,tata,advent,Kossuth tér

tatai programok,tata,ékszerkiállítás,

moziműsor,tata,programok,

Vadludak ezrei tanyáznak a tatai Öreg-tavon, és számuk napról napra növekszik, így a november végi Vadlúd Sokadalom résztvevői nem mindennapi látványra számíthatnak.

vadlúd,tata,vadlúd sokadalom,üreg-tó,

Csonka Péter nagyszerű fotója

A 17 ezres, egyre növekvő madárforgataghoz több mint 3 ezer vadréce, ugyanennyi sirály és közel 8 ezer varjú is hozzátartozik: az biztos, hogy bőven lesz látnivaló a hónap végére. A Tatai Vadlúd Sokadalom november 27–28-án már 15. alkalommal várja az érdeklődőket madármegfigyelő programokkal, előadásokkal, különböző élő állatos bemutatókkal, természetjáró és ökoturisztikai túraajánlatokkal, a gyerekeknek játszóházzal és mesékkel.

A tatai Öreg-tónál minden év őszén az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak tízezrei pihennek meg. Idén a nagy lilikek (Anser albifrons) és vetési ludak (Anser fabalis) első csapataival világviszonylatban is veszélyeztetett fajok jelentek meg a tónál: a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) megfigyelése mellett 2 példány kis liliket (Anser erythropus) le is fotóztak már.

Forrás: http://www.turistamagazin.hu/mar-17-ezren-vannak-de-egyre-gyulekeznek.html