Bejegyzés

2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

2014-ben ez volt az Év Fája Fotó: Weirach Andrea

Az Esterházy család a tatai uradalom megvásárlásával jelentős változásokat indított be a környéken. Az elmocsarasodott területeket lecsapolták, vízrendezési, szabályozási munkálatokkal művelhetővé tették a földeket, felépítették rezidenciájukat, és az Öreg-tó, valamint a Cseke-tó környékén hatalmas angolparkot hoztak létre.

A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.

Az idén a tatai nagy platán képviseltette hazánkat az Év Európai Fája-versenyen, második helyezést ért el.

(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton.  A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.

A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.

millió év, kőbe vésett, geológus kert, tata,

Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.

A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.

Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php

A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

A tatai malom mintegy nyolc emberöltővel ezelőtt, a XVIII. század derekán épült, amikor a Malomárok mentén már állt feljebb a József kalló vagy Baumeister malom, alatta később megépült a Berta vagy Belső Kühtreiber malom.

Első tulajdonosai között találjuk Fellner Jakabot, a Esterházyak jeles építőmesterét, aki vélhetőleg alakított az épületen. Korabeli adatok és az épület malomcsatorna-parti falának árulkodó jelei alapján tudjuk, hogy a malom kezdetben három alulcsapott vízikerékkel működött. A gép- és malomipar rohamos fejlődése már a XIX. század vége felé elérte a kisebb vidéki malmokat, ahol a régi őrlőköveket fokozatosan modern hengerszékre cserélték. Pontosan ismerjük a malom berendezését 1909-ből, amikor a három alul hajtó vízikerék három pár malomkő mellett három Ganz-gyártmányú hengerszéket, s a hozzá kapcsolódó tisztító gépeket, szitákat, továbbá a felvonókat is működtette, biztosították. Egy 1941-ből való listából ismerjük a feltehetően az 1930-as évekbeli átalakítás gépeit, amikor a három vízikereket egy nagyobbra és szélesebbre cserélték, melynek csonkja ma is látható.

A ma is álló épületben található kiállítás keretei között tekinthető meg animációs filmünk, ami a malom történetét mutatja be. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek.

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-malom/

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt.  A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.

(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)

A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

A Kálvária-dombon, a Kápolna mellett emelkedik a Fellner Jakab-kilátó…a képre kattintva erről olvashattok 🙂

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

Tatához közeledve, több irányból is két jellegzetes épület tűnik fel már nagyon messziről. Az egyik a Szent Kereszt plébániatemplom kettős tornya, a másik pedig a tornyok mögött kirajzolódó régi sörétgyár (ma Fellner Jakab-kilátó) magasba nyúló építménye.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár,Kálvária Szent Kerszt plébániatemplom,Tata

A Fellner Jakab – kilátó és a Szent Kereszt plébániatemplom

A Kálvária dombon található kilátóról ma már nem sokan tudják, hogy eredetileg milyen célt szolgát. A 40 m magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. A másik ilyen torony Tolna megyében található.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

Fellner Jakab – kilátó ősszel, a Kálváriára oly jellemző csipkebogyó bokrok fölé emelkedve

Stieber Antal 1934-ben 60 négyszögöl területet bérelt Tata községtől sörétgyár építésére, 30 évre, évi 10 pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven megkezdte működését. A sörétöntöde Magyarországon nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború között, hiszen tudjuk, hogy az iparnak és a vadászoknak nagyon sok sörétre volt szüksége, és ezeket addig csak külföldről lehetett beszerezni. Az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

1939-ben felépült, az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony a „Turul” Sörétöntöde nevet viselte.

Érdekesség: A sörét golyó alakú, 1,5-15,5 mm átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik úgy, hogy a gyártás során a középen üres, többemeletes felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

Csodálatos természeti környezetben, egyedülálló táj panorámája tárul elénk.

Az 1960-as évektől a módszert felváltotta egy másik technika, így már nem építettek sehol a világon több söréttornyot. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott, Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.
Annak a jutalma, aki a 175 lépcsőfokot megmássza, egy pazar kilátás. Tiszta időben akár Pannonhalmáig is el lehet látni.

WAndi

Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre! 🙂

várkanyar magazin, tata,Öreg vár,

 

A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszintérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.

A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára,. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.

A vár a következő évszázadban többször is gazdát szerélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.

A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.

 

Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/

Egy nagyszerű, ropogós cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!

tatai malom,tata,malom,Öreg_tó,

Tata, ez a csodás helyen fekvő település mindenkit rabul ejt. Most gyönyörű képeken láthatjátok, milyen a tavasz ebben a tóparti városkában.

Fotók: Bakó Krisztián

bk1

bk2

Tata a vizek városa. És a kacsáké. No meg a romantikáé. És persze a történelemé is… Aki már járt itt, az tudja, hogy micsoda fantasztikus egy hely. Aki még nem, annak el kell egyszer ide látogatni. Íme néhány fotó, amely biztos kedvet csinál egy kis kiruccanáshoz.

bk3

bk4

bk5

bk6

bk7

bk8

bk9

bk10

bk11

bk12

bk14

bk15

bk16

bk17

bk18

bk19

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-vizek-a-kacsak-a-romantika-es-a-tortenelem-varosa/

tatai progamok,tata,advent,Kossuth tér

Az utolsó simításokat végzik a tatai Réti 8-as tavon, a változás már szemmel látható, és hamarosan a hivatalos átadás is meglesz. Az egykori kiszáradt halastavat a rehabilitáció során ismét vizes élőhellyé alakították, amely így alkalmassá válik számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj megtelepedésére. Ráadásul az ismeretterjesztés jegyében egy új tanösvénnyel is gazdagodik.

A tóhelyreállítás munkálatai

A 2015 januárjától szeptemberig tartó kivitelezési munkák során a kotrógépek és a hatalmas szállítójárművek mintegy 100 ezer m3 iszapot mozgattak meg. Az iszapot nem szállították el, hanem a tó egykori töltései mentén alakítottak ki belőle íves vonalvezetésű, széles rézsűket, megtörve a korábban szinte szabályos négyszög alaprajzú tó egyenes töltéseit. A tóban két nagyobb sziget is kialakításra került, elősegítve több madárfaj megtelepedését. Ezzel a megoldással az eredeti 30 hektárhoz képest ugyan valamivel kisebb (22 hektáros) vízfelület jött létre, de ez változatosabb, illetve a globális klímaváltozás hatásai mellett is biztonsággal fenntartható.

Az egykori ivadéknevelő tavakat régi helyükön, de egészen más töltővezetékekkel ellátva állították helyre. Teljes (650 m) hosszában megújult az Esterházy-uradalomban kialakított eredeti töltőcsatorna és a 8-as tó vizét levezető 700 m hosszú csatorna is. Helyreállították a tó körüli 1700 méter hosszú szivárgóárkot is, valamint a Kismosó-patakot is mintegy 850 méter hosszon. A legnagyobb műszaki újdonságot az jelenti, hogy egy teljesen új, 500 méter hosszú töltővezeték épült meg az Új út felől, amely a Május 1. út menti lakótelepek alatt feltörő karsztforrások vizét egy olajfogón keresztül a tóba vezeti. Mindezek mellett számos zsilipet állítottak helyre, illetve építettek teljesen újjá.

Öreg-tó,tata,védett tó,réti-tó tanösvény,

Az iszap eltávolítása a leeresztett tó medréből (Fotó: Izsáki Zsuzsa/tata.hu)

Új fejezet a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely életében

A munkálatok során mindvégig fontos szempont volt, hogy az ősnádas teljes egészében érintetlen maradjon, és minél több helyen őrizzék meg az idősebb fákat, facsoportokat. A hosszú éveken át elhanyagolt állapotú Réti-tavak életében valóban új fejezetet nyit az enyhe rézsűkkel övezett, szigetekkel tarkított, változó vízmélységű vizes élőhely, amelyet a jövőben jórészt forrásvizek táplálnak. Ezzel a megoldással jóval kevesebb vizet köt le az Által-ér vízkészletéből a Réti-tórendszer üzemeltetése. A 8-as tavon még javában zajlottak a munkák, amikor a megújult tómeder sekély vizeinél megjelentek az első ritka fészkelők: kis lilék, bíbicek. A tómederben gémek, kócsagok, cankók és récék csapatai jelentek meg – elkezdett benépesülni a tó. Persze a sokszínű növény- és állatvilág még ezután kezd igazán megtelepedni a területen.

A Réti-tó tanösvény

Öreg-tó,tata,védett tó,réti-tó tanösvény,

Kilátó a tanövényen (fotó: Grépály András és Palánkai Zsolt)

A helyreállítás részeként a tavon egy 2600 méter hosszú tanösvény került kialakításra. A 17 információs tábla nemcsak a tó növény- és állatvilágáról, hanem az egykori tatai mocsarakról, a forrásokról, a természetvédelem mai kihívásairól és még számos más érdekességről nyújt információkat. Az itt álló 10 méter magas kilátóból kiváló rálátás nyílik az egész területre, de egy esőbeálló és egy betekintő is az érdeklődők, megfigyelők kényelmét szolgálja. Mindezekkel a Réti-tó tanösvény méltó része az Öreg-tó körül, az Által-ér völgyében, a Fényes-forrásoknál és a tágabb térségben nemrég kialakított tanösvényhálózatnak. A tanösvény emblémaállata a védett mocsári szitakötő, amelynek szép állománya él a területen. A projektet 275,49 millió Ft európai uniós támogatás segítségével valósította meg Tata Város Önkormányzat.

Tudtad?
Az Öreg-tó 1989-ben felkerült a ramsari egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára. 2006-ban az Öreg-tó (mint ramsari helyszín) kibővült a Réti-halastavakkal és a Ferencmajori-halastavakkal.

Forrás: http://www.turistamagazin.hu/szebb-mint-uj-koraban-helyreallitottak-a-tatai-vedett-tavat.html

Öreg-tó sétány

Tata egy órányira helyezkedik el a fővárostól. Ha rangsorolnom kellene, biztosan a legmesésebb hazai városok közé sorolnám. Minden megtalálható itt, ami az egészséges testhez, lélekhez szükségeltetik: vannak itt csodaszép parkok, hangulatos tavak, titkos ösvények a romantikus sétákhoz, megcsodálhatunk itt egy fantasztikus középkori várat és a Tatán oly jellegzetes sárga Esterházy épületekben is gyönyörködhetünk. Arról nem beszélve, hogy mindehhez a Gerecse fenséges panorámája társul.

Tata minden évszakban rejt valami csodát számunkra, mégis úgy gondolom, hogy ősszel a legszebb, amikor színesbe öltözik minden.

Bármikorra is látogassatok kis városunkba, Tatát csak megszeretni lehet!