Szerintetek hol van ez a lakatfal?

Több városban előforduló látványosság a “szerelmesek lakatjai”. Legtöbb helyen egy kerítésre akasztanak fel szerelmesek összetartozásuk jeléül lakatot.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

A lakatfal keletkezéséről többféle elmélet létezik. Magyarországon először Pécs belvárosában 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén.

Később hagyománnyá vált, hogy olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel a kerítésekre, hanem turisták is szívesen emléket állítanak látogatásukról egy-egy lakattal.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Az első, 2010-ben kibővített pécsi lakatfal

Más magyar városokban, Miskolcon, Egerben,Szekszárdon, Nyíregyházán,Győrben,Békéscsabán,Vácon,Székesfehérváron,Szombathelyen,Tatán,Veszprémben,Kaposváron,Budapesten,Zentán és Szolnokon is találhatók ilyen lakatok. Nem csak városokban, hanem a Somogy megyei Hács faluban is létezik ilyen lakatfal.

A felakasztott lakatok a 2000-es években kezdtek feltűnni Európában. Ilyen lakatok találhatók a római Milvio-hídon, a szerb Vrnjačka Banja város egyik hídján (Most Ljubavi – magyarul: A szerelem hídja), Rigában (Lettország) és Moszkvában is létezik.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Moszkvai lakatfa 🙂

Firenzében a Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes turisták, a lakat kulcsát pedig az Arno folyóba dobják.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Ponte Vecchio, Firenze

Nem csak kerítéseken találhatók lakatok 🙂

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Velencei lakatok

W.Andi

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,kreativ magazin,

Tíz ősöreg magyar fa, amelyet látni kell

A történelem nagy eseményeinek és régi korok hétköznapjainak szemtanúi. Évszázadok óta szemlélik a világot, amely az idők során alapjaiban változott meg körülöttük. Túléltek vihart, tűzvészt, háborúkat, vízrendezést és erdőirtást. Ha beszélni tudnának, lenne mit mesélniük.

Legtöbbször csak a véletlennek köszönhetik, hogy több száz év elteltével még ma is itt vannak közöttünk. Ezek a fák ma már olyan emlékművek, amelyek puszta létezésükkel figyelmeztetnek arra, hogy vigyázzunk természeti értékeinkre.

1. A nagykőrösi Basafa

A Nagykőrös melletti erdő 31 méter magas kocsányos tölgyének korát 400-500 évre becsülik. Basafának vagy Pálfájának hívják a helyiek, bár azt mondják, az eredeti Basafa egy másik, ennél is idősebb fa volt, de azt évtizedekkel ezelőtt kivágták.

A nagykőrösi erdőkből már a török időkben is százszámra vitték a fákat a budai várba, ahol salétromfőzéshez, sáncépítéshez, bőrcserzéshez is használták őket. A Nagykőrös melletti erdők ma már csak töredékei az egykor voltaknak. Az ország pusztai tölgyeseinek utolsó hírmondói, amelyek ligetes facsoportjaikkal és a köztük elterülő homoki gyepekkel őrzik az Alföld egykori erdős pusztáinak képét.

Basafa,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

A nagykőrösi Basafán nyakát szegte a török basa Forrás: Turista Magazin archív/Ökotárs Alapítvány

S hogy miért Basafa? Erre egy több változatban is fennmaradt mese ad magyarázatot. Az egyik verzió szerint a budai pasa megbízottja adót behajtani érkezett Kőrösre, ahol nagyon megtetszett neki az egyik gazda gyönyörű lánya. El is határozta, hogy egy év múlva visszatér, és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen.

Egy év múlva az öreg koldusnak öltözve kiült az út mellé. Mikor a török megérkezett, nagy jajveszékelésbe kezdett, és arra kérte, hozza le a mankóját a közeli tölgyről, ahová egy legény dobta fel gonoszkodásból. A török felmászott a fára, ám az egyik ág letört alatta, ő pedig azonnal nyakát szegte. A törököt ott temették el a fa tövében, amit azóta Basafának hívnak.

2. A gödöllői vackor

Az ország egyik legidősebb és legterebélyesebb vadkörtefájaa gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében áll legalább 280 éve. A fa sokat látott, és nehéz időszakokat is átvészelt, de tavasszal még ma is virágözönbe borul, nyáron pedig gyümölcseivel kényezteti a madarakat és a rovarokat.

gödöllői vackor,látnivalók,várkanyar,tata,kreativ magazin,,

A gödöllői vackor legalább 280 éves Forrás: Turista Magazin archív/Takács Gábor

A 20 méter magas óriást a legenda szerint gróf Grassalkovich Antal ültette. Egyszer ugyanis, amikor vadászni ment, egy sebzett vadkan üldözőbe vette, és ő egy vadkörtefán talált menedéket. Hálája jeléül elrendelte, hogy a birtokon ezer vadkörtefát ültessenek. Ezek közül ma már csak egy maradt hírmondónak, de a 20. század elején még hét hasonló korú fa élt.

Állítólag az isaszegi csata után Kossuth Lajos ennek a fának a tövében fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot. A matuzsálem Erzsébet királyné szívének is kedves volt, minden évszakban szívesen időzött a fánál, és állítólag itt ismerkedett meg Andrássy Gyula gróffal. Ezért a gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik. A gödöllői vackor 2013-ban az Év Fája lett itthon, majd egy év múlva második helyezést ért el az Év Európai Fája-versenyen.

3. A budafoki Ősök Fája

Budafok a bor és a pezsgő városa, a főváros egyik legkevésbé ismert városrésze, amely ennek ellenére sok érdekességet rejt. Mészkőbe vájt pincerendszert, barlanglakásokat, a hazai bor- és pezsgőkultúra dicső múltjának és jelenének jelentős szereplőit, és egy nagy tiszteletnek örvendő fát is.

1739–40-ben pestisjárvány söpört végig az országon, ez az egykori Promontort, a mai Budafokot is érintette. A település leggazdagabb embere, a serfőzde-tulajdonos Knoll József fogadalmat tett: ha családja túléli a járványt, kápolnát építtet Péter és Pál apostolok tiszteletére. Bár ő és felesége nem élték túl a pestist, lányuk a járvány utáni évben felépíttette a kápolnát, és annak kertjében temettette el a szüleit.

mezei juhar,látnivalók,várkanyar,tata,kreativ magazin,,

A budafoki kápolna előtt áll a gyönyörű mezei juhar Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A kápolnát Budafok legszebb utcájában, a Péter-Pál utcában találjuk. Előtte egy gyönyörű mezei juhar, az Ősök Fája áll, és itt volt a település első temetője is. A fa történetéről szóló mese így ír az öreg juharról: „Érezte, az itt jártak kincset bíztak őrizetére. És ő szolgált: a mélyben lágyan fonta körbe a földbe rejtett nyugvókat, miközben felettük terebélyesedő lombkoronájával örök altatót suttogott.”

A juhar már több mint 250 éves, és nagy tiszteletnek örvend a budafokiak körében. Minden év júniusában, a Péter-Pál-napok keretében tiszteletük jeléül megkoszorúzzák a fa elé állított kopjafát.

4. A szőkedencsi öreg hárs

Ha valaki Budapest felől Nagykanizsa felé halad a 7-es úton, Marcali közelében, valahol a 183-as kilométernél egy hatalmas fát pillanthat meg egy domb tetején. A szőkedencsi öreg hárs igazi matuzsálem, már legalább 700 éve kémleli innen a tájat. Itt, a dombon volt egykor a régi Dencs is, de ma már a falut a forgalmas út túloldalán találjuk. Az öreg hárs azonban maradt itt a dombon, ahogy a falu temetője is.

A kislevelű hárs korábban tölggyel, gyertyánnal alkotott erdőségeket az országban, ma már idős példányait is csak mutatóba láthatjuk. Ezt a fafajt mindig is kedvelték és használták az emberek, illatos virágaiból gyógyteát, jól megmunkálható fájából pedig épületdíszeket faragtak.

mezei juhar,látnivalók,várkanyar,tata,kreativ magazin,,

A szőkedencsi öreg hársat ma is nagy becsben tartják Forrás: Turista Magazin archív/Vágó Zoltán

A szőkedencsi öreg hársat ma is nagy becsben tartják, és lelkiismeretesen gondozzák. A régi korokban is így volt, mert még a legszűkebb időkben sem használták fel tüzelőnek. A fa nemcsak szemtanúja, de a szó szoros értelmében őrzője is a múltnak, hisz néhány éve a köré készített támfal építésekor egy Árpád-kori templom romjaira bukkantak.

5.  A vajali szürke nyárfa

A Mór közelében álló fa lenyűgözi az embert tekintélyes méreteivel. 9,1 méteres törzskerületével a faj legnagyobb ismert példánya az országban. Magassága 18 méter, kora 150 és 300 év között lehet. A fa közelében fekvő lakott települést Vajal-pusztának hívták, ma Mór része.

A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből létrejött hibrid faj. A hullámtértől a száraz homokig sokféle élőhelyen előfordul, de legjobban a jó vízellátású talajokat kedveli. A vajali szürke nyár nem egyedül állt itt, egykor fajtársai és füzek sokasága vette körül. Az idők folyamán azonban hol a szükség, hol a fokozódó földéhség miatt egyre kevesebb lett belőle.

 A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből jött létre Forrás:Turista Magazin archív/Boltresz Attila

A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből jött létre
Forrás:Turista Magazin archív/Boltresz Attila

A fa élőhelye, a Vajal-forrás által táplált vizenyős, ingoványos terület mára egy hektárnál is kisebbre zsugorodott a művelt földek, szőlőskertek, gyümölcsösök, hétvégi házak gyűrűjében. Épp ezért Mór önkormányzata a Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány kezdeményezésére helyi védettség alá vonta a területet.

Idén is megválasztják az Év Fáját
Az Év Fája-versenyen idén is 15 fa közül lehet választani október 18-ig. A versenyre májusban több mint 60 fát neveztek szerte az országból. Ezek közül került ki az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrizése alapján az a tizenöt, melynek története legjobban kifejezte a jelölő közösség elkötelezettségét a nevezett fa iránt.

Így ebben az évben a balkányi mamut, az ácsi Mesefa, a komlói öreg tölgy, egy békési óvoda fája, a körbeépített győri vadgesztenyefa, a böhönyei óriás makkfa, a deszki Marosi Matuzsálem, a nyergesi vadkörtefa, a kápolnai három hársak, Bátaszék legöregebb fája, a kóspallagi tűzoltófa, a hédervári Árpád-tölgy, az újpalotai fehér fűz, a védett keleti platánfa és a somogysárdi ginkgo biloba várja a szavazatokat a verseny weboldalán.

6. A felsőmocsoládi öreg hárs

A Somogy megyei kis falu nagy büszkesége a 400 éves öreg hárs, amely nemcsak itthon lett az Év Fája 2011-ben, de 2012-ben az európai versenyt is megnyerte. A legenda szerint egykor villám csapott le a környékre, az erdő leégett, és egy hatalmas szakadék keletkezett, amelyet a Pokol torkának neveztek el. A pusztítást csak egy hársfa élte túl, melynek magjait hollók hordták szét, ezekből született újjá az erdő.

 A családi összetartozás jelképeként tekintenek a fára Forrás: Turista Magazin archív/Selley Miklós

A családi összetartozás jelképeként tekintenek a fára
Forrás: Turista Magazin archív/Selley Miklós

Az öreg hárs ma is él, és mágikus erejével tovább védelmezi a környéket. A felsőmocsoládi erdők az államosításig a Bánó-Kaskovics család tulajdonában voltak. Az 1990-es évek végén a 200 éves Bánó-Kaskovics-kastélyt a család visszavásárolta és felújította, és ma kastélyszállóként üzemelteti.

A családi összetartozás jelképeként tekintenek a fára, és máig élő hagyományuk, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az öreg hársnak. A hárs persze nemcsak számukra fontos, de a falu egyik fontos turisztikai látványossága is.

7. Az egri platán

2012-ban az Év Fája lett, majd rá egy évre az Európai Év Fája-versenyt is megnyerte az egri termálfürdő platánja. A keleti platán kora 250 év körül van, magassága 40 méter, törzskerülete pedig 850 centiméter. Az egri szájhagyomány szerint az egri vár 1552. évi török ostrománál Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír a fa árnyékából irányította a török sereget. Ez azonban nem igaz, levéltári anyagok is bizonyítják, hogy a 18. században, Eszterházy Károly püspöksége idején telepítettek Egerben platánokat, amelyek a barokk kertek kedvelt díszei voltak.

 2013-ban az Év Fája lett, majd az Európai Év Fája-versenyt is megnyerte Forrás: Turista Magazin archív/Ökotárs Alapítvány

2013-ban az Év Fája lett, majd az Európai Év Fája-versenyt is megnyerte
Forrás: Turista Magazin archív/Ökotárs Alapítvány

Eszterházy Károly építtette az egyetemnek szánt egri líceum késő barokk épületét, és ekkor formálódott az Érsekkert parkja, amelyet a francia parképítészeti hagyományok figyelembevételével alakítottak ki. Ennek része volt az Eger-patakon túl fekvő kertészet a meleg vizű tóval. Itt működik ma az Egri Termálfürdő, és itt áll az akkori telepítésből megmaradt, ma is jó állapotnak örvendő öreg platán.

8. Anna-ligeti öreg tölgy Szarvason

A Békés megyei kisváros, Szarvas bővelkedik dendrológiai (a fás szárú növények tudománya) ritkaságokban, elég, ha csak a Szarvasi Arborétumra gondolunk. De Szarvas egy nevezetes fa, Tessedik Sámuel akácfájának emlékét is őrzi, az egyik első példánya volt a hazai akáctelepítéseknek.

A város egykor az olasz származású Bolza család birtoka volt, az ő nevükhöz fűződik az arborétum alapítása, melynek elődje a város másik szélén fekvő, szintén látogatható Anna-liget. Bolza József és felesége, Batthyány Anna itt kezdtek parkot építeni az 1800-as évek elején. Miközben számos fát hozattak a schönbrunni kastély kertészetéből, megőrizték az itt honos fákat is, például azokat a kocsányos tölgyeket, melyeket ma is láthatunk a parkban.

kocsányos tölgy,öreg hárs,látnivalók,várkanyar,tata,kreativ magazin,

A kocsányos tölgyek egykor gyakori fajnak számítottak az alföldi tájon Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A kocsányos tölgyek egykor gyakori fajnak számítottak az alföldi folyókat kísérő magasabb térszinteken. Ezeknek a keményfa- vagy tölgy-kőris-szil ligeterdőknek azonban ma már alig-alig láthatjuk nyomát, mert a mezőgazdaság térhódításával, a folyók szabályozásával párhuzamosan egyre kisebb területre szorultak vissza, majd szinte teljesen eltűntek az Alföldről. Az Anna-liget öreg tölgyeinek legidősebbje megközelítőleg 300 éves, társaival együtt egyfajta mementóként őrzi egy letűnt kor emlékét.

9. A tatai nagy platán

2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.

 2014-ben ez volt az Év Fája Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

2014-ben ez volt az Év Fája
Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Az Esterházy család a tatai uradalom megvásárlásával jelentős változásokat indított be a környéken. Az elmocsarasodott területeket lecsapolták, vízrendezési, szabályozási munkálatokkal művelhetővé tették a földeket, felépítették rezidenciájukat, és az Öreg-tó, valamint a Cseke-tó környékén hatalmas angolparkot hoztak létre.

A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.

Az idén a tatai nagy platán képviseltette hazánkat az Év Európai Fája-versenyen, második helyezést ért el.

10. A kápolnai három hárs

A Heves megyei település, Kápolna a magyar történelem egyik nevezetes csatájának színhelye. A falu híres hársfáit a település 1784-ben épült templomának tiszteletére ültették, később a fák tanúi voltak a 1848–49-es szabadságharc egyik ütközetének is. A kápolnai csatában, 1849. február 26-án és 27-én a lengyel származású altábornagy, Henryk Dembinski vezette magyar sereg nézett farkasszemet a császári erőkkel.

A lengyel fővezér Eger–Mezőkövesd térségében összevont csapatokkal akart lecsapni Windischgrätz hadseregére, de az osztrákok a vártnál hamarabb elérték a Tarna völgyét, és az ütközetre már Kápolnánál sor került. Dembinski nem tudta időben főparancsnoksága alá vonni a magyar hadtesteket, és a kétnapos csata végén a magyar csapatok visszavonultak.

 A falu híres hársfáit az 1784-ben épült templom tiszteletére ültették Forrás: Turista Magazin archív/nosza.info

A falu híres hársfáit az 1784-ben épült templom tiszteletére ültették
Forrás: Turista Magazin archív/nosza.info

Az egyik legenda szerint a három hárs alatt imádkozott Kossuth Lajos a kápolnai csatában elesettekért, a másik szerint innen irányította a csatát Dembinski altábornagy. Az ő tiszteletükre nevezték el a falu lakói a hársfákat Kossuth-, illetve Dembinski-hársnak. A fák közelében emlékmű őrzi a kápolnai csata emlékét.

Fák kormeghatározása

„Egy faegyed kora: a mag kicsírázásától (vagy a dugvány kihajtásától) az aktuális kormeghatározásig eltelt tenyészidőszakok (vegetációs időszakok) száma. Úgyszintén: a sziklevelek – vagy az első hajtáslevelek – megjelenésétől az adott kormeghatározásig eltelt vegetációs időszakok száma.

Nem túl idős, ültetett faállományok esetén gyakran rendelkezésünkre áll az ültetés pontos dátuma, amelyből kiderül, hogy az adott faállományt melyik évben és melyik évszakban (tavasszal vagy ősszel) ültettek el. Mesterséges ültetés esetén, amikor egy-három éves csemeték kerülnek kiültetésre, a faegyed korába be kell számítani a csemetekort is.

Döntött fatörzsek esetében a kor meghatározása elméletben igen egyszerű: a vágáslapon meg kell számolni az évgyűrűket, amelyek száma kiadja a vágáslap feletti törzsrész korát. Alacsony tuskómagasság – 5–10 cm – esetén ideális esetben nem tévedhetünk, mivel az egyéves csemeték általában elérik ezt a magasságot. E módszer azonban nem alkalmazható minden esetben, csupán azoknál a mérsékelt égövi fafajoknál, ahol az évgyűrűk korai (tavaszi) és késői pásztája jól elkülönül egymástól. Az évgyűrűk, amint a növénytanból tudjuk, nem egyebek, mint a fa testén évről évre keletkezett növekvési rétegek (fapalástok) keresztmetszetei.

Az álló fa korának meghatározását Pressler-féle növedékfúró alkalmazásával is el lehet végezni. A növedékfúró egy külső csavarmenettel készített hengeres, belül üres fúró. Használat alkalmával ennek a csőszerű fúrónak a belsejébe nyomul be a környezetétől elválasztott vékony, hengeres farész – a furatminta –, amelyen az évgyűrűk viszonylag jól látszanak. Ha sikerül a fúróval pontosan eltalálnunk a fa közepét, ahonnan az évgyűrűk kiindulnak, akkor az adott keresztszelvény korát az évgyűrűk összeszámolása útján határozhatjuk meg. Ha a fúrás a fa tövén, tuskómagasságban történt, akkor annyi évet kell a kapott korhoz hozzáadni, amennyi ennek a tuskó magasságának az eléréséhez nézetünk szerint szükséges volt.

A kor, a fatérfogat és annak egyes tényezői között a legszorosabb összefüggés áll fenn, ezért az olyan tapasztalati táblázatokat, amelyek az utóbbiakat a kor függvényében tüntetik fel, csakis úgy használhatjuk, ha a korra vonatkozó adatokat előzetesen megszereztük.”

(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

varkanyar,tata,kreativ magazin, látnivalók,

 

 

Városunk egyik, messze földön híressé vált szimbóluma a Harangláb, a mindig szép, virágokkal díszített Országház téren.

harangláb,várkanyar,tata,látnivalók,

Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratoronynak is nevezett építmény. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült.

Az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét a Harangláb falán egy emléktábla őrzi.

Harangláb,tata,várkanyar,látnivalók,

2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Harangláb,Várkanyar,tata,látnivalós,

Kedves, vidám látnivaló volt  2015.05.26-án a Haranglábnál a Vaszary János Általános Iskola alsó tagozatos diákjai és a Jázmin úti tagintézmény tanulói számára megrendezett Gyermeknap, amikor is sok ezer buborék szálldogált az Óratorony körül.

fotók és videó: Weirach Andi

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

látnivalók Tatán,tata anno,várkanyar magazin, tata,

Az őszi napok avarillatú levegője mágnesként vonzza a túrázást kedvelőket a természetbe.  A túrázás az egyik legjobb stesszoldó.

Nagy örömünkre a meteorológusok szombatra 17°C-ot, és napsütést is jósolnak!

A héten még várják a jelentkezőket a tavasszal megkezdett gyógynövény alapismereti túrák ötödik, ebben az éveben utolsó kirándulására!

gyógynövény túra,programok,tata,varkanyar,

 

Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az 1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:

„Fellentháli Fellner Jakab 1722-1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Poszsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”

10308214_306817206140948_8482485761542473005_n

Szépül a Kossuth tér, ahol  Fellner Jakab szobra is található. 🙂

A képre klikkelve az erről szóló képriportunkat is megtekintheted.


Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,

Jövő nyáron kezdheti meg a termelést egy japán autóipari cég Tatán, amely zöldmezős beruházásával száz embernek ad munkát.

rugók,100 embernek ad munkát,varkanyar magazin,tata,

A világ egyik vezető rugógyártója épít csarnokot a tatai ipari parkban. A japán vállalat magyarországi ügyvezető igazgatója azt mondta, amikor a cégcsoport európai telephelyet keresett magának, Lengyelország, Csehország és Magyarország jött szóba. „Több oka van annak, hogy végül Magyarországot választottuk. Azt tapasztaltuk, hogy itt nagyon szorgalmas emberek élnek, és a jól képzett munkaerő is rendelkezésre áll. Döntésünket a kedvező földrajzi elhelyezkedés mellett segítette a város polgármesterének pozitív hozzáállása is, ez meggyőzött minket arról, hogy ezt a térséget válasszuk” – fogalmazott Kacujuki Nisioka, az NHK Spring Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A társaság száz munkahelyet teremt a régióban. A külgazdasági és külügyi miniszterhelyettes szerint a tatai beruházás a magyar gazdaságpolitika sikere. „A régi befektetők is újra beruháznak. Körülbelül 60 százaléka a magyarországi beruházásoknak a már itt lévő nagy beruházóknak az újra beruházása. Jó hír az, hogy újonnan is jönnek beruházók. Már 141 japán cég működik Magyarországon, amelyek 25 ezer embernek adnak munkát, és számunkra nagy megtiszteltetés, hogy továbbra is vonzók vagyunk a befektetések szempontjából” – mondta Szabó László.

A japán vállalat Európa legnagyobb autógyárainak szállít alkatrészeket. A termelés jövő nyáron indulhat el Tatán.

Forrás

Csodálatos Tata – képes kvízjáték

A három mostanában jubiláló iskola közül melyik a legidősebb? A válaszokat rögtön megtekintheted, az eredményt később megjelenő cikkeinkből tudhatod meg.

 [poll id=”2″]

Vaszary János Általános iskola,képes kvíz,iskolák,tata,várkanyar magazin,

Vaszary János Általános Iskola

képes kvíz,Eötvös Gimnázium,iskolák,tata,várkanyar magazin,

Eötvös József Gimnázium

képes kvíz,Talentum Általános iskola,,iskolák,tata,várkanyar magazin,

Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézműves Szakiskola

További játékhoz klikk a képre 🙂
Csodálatos világ – képes kvízjáték

kőhid,kvízjáték,varkanyar magazin, tata,

Idén 15. alkalommal kerül megrendezésre október 16-18. a Tatai Öreg Tavi Nagy Halászat Gasztronómiai és Családi Fesztivál.

A  helyszín  a Tatai Vár környéke és az Eszterházy sétány.

Öreg tavi Nagy Halászat,fesztiválok, programok,tata,

2015. Október 17-18 -án a reggeli órákban veszi kezdetét a fő látványosság, a lehalászás, melynek során egy 400 méteres húzóhálóval gyűjtik össze a tóban lévő halakat.

Öreg tavi Nagy Halászat,fesztiválok, programok,tata,

DJ-k fokozzák a hangulatot az ország legnagyobb bográcsában készülő forralt bor mellett.

Várkanyar magazin,tata,öreg tavi nagy halászat,programok,

Az ország egészét átfogó halétel bemutató és vásár, egyedülállóan széles keresztmetszetét adja a különböző halételeknek.

Várkanyar magazin,tata,öreg tavi nagy halászat,programok,

Az Öreg Tó partján kirakodó vásár, kézműves portékák hatalmas választéka, gyermek vidámpark és légvárak színesítik a programot.

Várkanyar magazin,tata,öreg tavi nagy halászat,programok,

A rendezvény keretében a nagy színpadon kulturális programok is zajlanak népszerű zenekarok, fellépők,  hagyományőrző néptáncegyüttesek, közreműködésével.
A teljesség igénye nélkül, a nagyszínpadon fellép többek között a humor bomba Irigy hónaljmirigy, a retro kedvelők örömére a frissen összeállt TNT zenekar, Csepregi Éva és zenekara és még sokan mások.

Várkanyar magazin,tata,öreg tavi nagy halászat,programok,

A Halfesztivál jó alkalmat kínál arra, hogy a természet, a gasztronómia iránt érdeklődők egy kellemes és élményekben gazdag hosszú családi hétvégét töltsenek el Tatán, a vizek városában!

Jöjjön el Ön is családjával!

WA

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,kreativ magazin,

 

A Kossuth téren már a középső dísztér is készül. A tervek szerint ezen a részen kerül megrendezésre idén az adventi vásár. 🙂

Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,

Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,

Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,

Kossuth tér,felújítás,várkanyar magazin, tata,

Kossuth tér,várkanyar magazin,tata,

Fotók: Várkanyar Magazin

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról látogassa meg
Magazinunk főoldalát

várkanyar magazin, tata,kreativ magazin,

 

 

 

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben. Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg. 1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

Tatai vár,Öreg tó,Tatai látnivalók

A vár gótikus elemeit talán még Zsigmond német-római császár is ilyennek látta.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ez időre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit. Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben. Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

tatai vár, tata,kreativ magazin, Öreg-tó

A tatai vár ilyen lehetett a törökellenes harcok idején.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt. 1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

Tatai Vár,Várkanyar,Tatai látnivaló

A vár napjainkban. Minden évszakban gyönyörű.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben  az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

A szöveg forrása a múzeum honlapja.

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,