Tata-Röplabda Torna a Vaszaryban

Képek a 2015. február 22-ei tatai Vollé! 2020 – Röpsuli versenyről

 

Alapozzunk…

Nagy meglepetés és még nagyobb öröm érte Sulyok Terézia festőművészünket, amikor a 2013 december végi hajrá kellős közepén megcsörrenő telefonjába mindössze ennyit árult el egy női hang: a Józsefvárosi Galériából hívom, jó hírem van, de nem árulom el, küldtünk részletes e-mailt. Teca néni szeme erre a szokásosnál is jobban kezdett csillogni, s míg nagy izgalommal hazafelé sietett, élénk emlékképek tolultak elé, mily buzgón készültek kis tanítványai a Weöres Sándor 100. születésnapja tiszteletére Száncsengő címmel meghirdetett Mikulásváró rajzpályázatra. Sorra születtek a szebbnél szebb alkotások, alig tudott dönteni, melyik legyen az a 12, amely végül a borítékba kerül és elindul a fővárosba – tarolni. Merthogy bizony a pályamunkákat elbíráló gyermekkönyv illusztrátorok a tatai kisdiákoknak ítélték az országos első helyet. Bélik Eszter, Illés Bars, Kele Júlia, Komáromi Emma, Kurcsik Flóra, Lőke Fanni, Szabó Eszter, Szabó Johanna, Tasnádi Bálint, Török Hunor  és  tanító nénijük joggal húzhatja ki magát, hiszen a pályázatra 42 intézményből mintegy 650 beadvány érkezett, s a szakmai zsűri korosztályonként csak 3-3 oklevelet osztott ki.

Lám, megérte, dőlhet ilyenkor hátra a pedagógus! Hát érdemes volt beküldeni, bízni benne, hogy nekünk is sikerülhet. Lám, megérte vállalni a többletmunkát. Megéri odahajolni, buzdítani, buksit simogatni, szelíden segítő kezet nyújtani, ha egy rakoncátlan vonal épp nem az elképzelt helyére kanyarodik. Igenis foglalkozni kell velük már az óvodában, alsóban! Akármennyire is gyakorlott az ember, s akármennyire is bízik abban, hogy jó úton jár, amikor feketén-fehéren áll előtte, hogy Tatára kerül a pálma, bizony csak elérzékenyül és hálát ad a sorsnak, hogy minden nehézsége ellenére ezt a pályát választotta. Lám, látja az Úr a mindig igyekvőket!

Fessünk…

–   Gyakran pályázunk – kezd mesélni Teca néni sugárzó arccal, miközben elém teríti a 12 elismert alkotást – jót tesz nekik is, nekem is. A gyerekeknek kihívás, a tanárnak szakmai visszajelzés. Nézd, ez a két díszkeret itt milyen jól sikerült! – Mutat lelkesen tanítványai munkájára – A Mikulásos foglalkozást verselemzéssel kezdtük, a ritmusra helyeztük a hangsúlyt. Megfigyeltünk, hányszor, hogyan tér vissza a refrén, és megterveztük, hogy ezt miként tudjuk átültetni a művekbe. Megbeszéltük, hogyan lehet a ritmust a festészet eszközeivel kifejezni.  Ez volt a fő szempont: a formaritmus, a színritmus. Visszatértünk a vershez: a sötétségből jön a száncsengő. Hogyan tudod elképzelni? Munkánkat egy különleges technikával fűszereztük: falfestékkel alapoztunk, s erre más hatású lett a ceruzarajz, emiatt ilyen különleges a végeredmény. A régi akvarell papíromat nem dobtam ki, színfoltok voltak rajta, azt is felhasználtuk. Tanulságos volt látni, hogyan bánnak a gyerekek az előkészített anyaggal. Nem tűntették el, ha volt rajta mondjuk egy szép zöld vagy narancs összefolyás. Nem maszatolta be, mellé illesztette a sajátját. Beleépítette a kompozícióba. Élt és élni hagyott. Úgy teremtett, hogy közben nem rombolt. Csak épített. Hát ez a cél.

–   A keretezős ötlet honnan jött?

–   Mindig felhívom a figyelmüket rá, mert a komponálásnál sokszor hiba, hogy csak a rajzlap sarkába rajzolnak a gyerekek, nem használják ki a teljes rendelkezésre álló teret. A keret kiemeli a rajzot. Előtte készítettünk fekvő díszeket síkidomokból, amiket fel tudtak használni. Itt-ott meg is jelennek, ritmikusan.

–   Nem lehetett könnyű választani.

–   Volt vagy negyven rajzunk! – idézi fel mosolyogva – Néhány gyermeket nagyon sajnáltam, mert nem sikerült befejezniük. Ezt is meg kell tanulni, a pályázatoknál bizony rövidek a határidők. Egy-egy alkalommal három-négy órát vonunk össze, ez ideális esetben egy teljes délután, de van, ahol a kötelező tanulóidő miatt csak később kezdünk, s abba kell beleférjen a ráhangolódástól az alkotás folyamatán keresztül egészen a keretezésig minden, a száradásról nem is beszélve, hiszen sehol nincsen olyan műtermünk, ahol a rajzokat a foglalkozás után is elő lehetne hagyni. Válogatáskor az ember igyekszik objektív lenni, ám a rajzcsokrot mégis együtt kell mérlegelnie. Legyen közte érettebb vonalvezetés, de jelenjen meg a gyermeki juxtapozíció is, legyen naiv és őszinte, színes és harmonikus. Persze a gyermeknek meg kell szoknia a szubjektív megítélést is. A városi versenyen például az aprólékosan kidolgozott műveket ismerték el most legutóbb, s a színesebb, művésziesebb pályázatok nem nyertek díjat. De ez belefér. Ettől művészet a művészet. Mindenki a saját belső tükrén át nézi. A karácsonyi oroszlányiba is mindig bekapcsolódunk, ott sok elismerést kaptunk a színes rajzokra is az idei tanévben.

–   A gyerkőcök egyébként ismerik egymást? Egy csoportba járnak?

–   Páran. Több csoportból válogattam össze a rajzokat, mivel több intézmény tanulóit oktatom különböző helyszíneken. Ennek kényelmi okai vannak. Mindenkinek jobb így: szülőnek, gyereknek, iskolának. Még nekem is, mert napközben mozgásban lehetek J. Pályázni viszont tudtunk együtt, mert bár a nagy létszámú iskolákban, mint a Vaszary és a Kőkúti, ugyan helyben tartjuk az órákat, mindenki a Menner Bernát Művészeti Általános Iskola növendéke. Elégedett vagyok, ebben a tanévben akárhová pályáztunk, mindenütt díjazottak lettünk. Eck Viktória II. helyezést ért el a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület „Magyarország tájain” c. rajzversenyen. Prohászka Eszter rajzát pedig több száz pályázó közül választották a legjobb 12 közé az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája által meghirdetett 2014 Otthonunk, Európa c. országos rajzversenyen, és alkotása szerepel a képekből összeállított naptárban is. Karácsonyi képeslap címmel szerveztek egy megyei rajz pályázatot, oda iskolánként nyolcat lehetett benyújtani, ebből hét díjat el is hoztunk, lett első, második, harmadik helyezettünk.

–   Ezeket láttuk a művelődési házban kiállítva?

–   Az egy másik, a városi rajzverseny volt a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár szervezésében. Tavaly két előkészítő csoportom is volt, az ő esetükben sokkal jobban résen kell lenni minden ecsethúzásnál, nem tudtunk annyit pályázni, fárasztó év volt, most viszont beérett a gyümölcs, mert belőlük lettek a legügyesebb versenyzők. A Fürdő utcai, a Bartók és a Geszti óvoda vett részt a foglalkozásokon, havonta egyszer találkozunk, többnyire nagycsoportosok, de be-beszivárognak kisebbek is.

–   Hány növendéked van összesen? Fiúk-lányok jönnek, vegyesen?

–   Igen, a lányok türelmesebbek, figyelmesebbek, a fiúk eredetibbek, átütőbbek. A Fazekasból most egy-két fiú visszajött, hogy ők még járnának, ez nagyon jó.  Ötvenen tanulnak nálam intézményi keretek között, néhányan megkeresnek magántanárként, de arra a sok teendő mellett már nem nagyon jut időm. Van anyuka is, aki beiratkozott, lenne rá igény a felnőttek körében is, jobban oda kéne figyelni rá. Időnként van felnőtt csoportom, most például hétfőnként tartok nekik foglalkozást. A festészeti tanszak a Fazekasban indult, utána kerültünk át a Mennerhez. Nagyon komoly elvárásoknak kell megfelelnünk. Az előkészítő műhelyt külön tanteremben kellene tartani, fel kell állítani a festőállványt, kiteszem a faliújságra a rajzaimat, itt hagyom a csendéletet, megtűrt a dolog, ennek is örülök, hogy van, nem panaszkodom, de ez sokszor nem pénzkérdés.

–   Mindenkinek ugyanazt oktatod, vagy létezik festő-csoport és külön krétarajz osztály?

–   Meggyőződésem, hogy a grafikát és a festészetet nem lehet külön választani. Én ezt, ha tetszik, holisztikusan látom. Nincs olyan, hogy ha már tudsz kockát rajzolni, akkor elővesszük a festéket. Igenis be kell vállalni a kockázatot és a kisgyerek kezébe is oda kell adni a megfelelő eszközt, természetesen ehhez kell a jó módszertan és a kiscsoportos oktatás lehetősége. Húszas, harmincas osztályban nem lehet a selyemfestéket kiadni, megértem a rajzot oktató pedagógusokat. Ám itt a festészeten bizony minden technikát kipróbálunk. Ez az egyik minősítésemen is megdöbbenést keltett. Megkérdezték, hogy mertem az elsősök kezébe diópácot adni. Az enyéim bizony festenek üvegre, fára, selyemre. A kicsik emiatt sokkal ügyesebbek is, hiszen ők még bátrak. Ellentétben a nagyobbacskákkal, akik teljesen le vannak görcsölve, meg akarnak felelni, de nem tudják, hogyan. Le vannak szorítva, gúzsba vannak kötve, a mindennapi visszajelzések letörik a szárnyaikat. Itt meg újranövesztjük. A kreativitás lényege, hogy a meglevőt áthelyezed más területre, össze tudod kapcsolni az egyes területeket, mert a kereszt-asszociációk működnek. Korosabb diákok és felnőttek esetében tapasztalom, milyen nehéz ezt újra aktiválni. Itt minden olyan eszközt felhasználhat a gyermek, amely segíti abban, hogy belső élményét kifejezésre juttassa. Sokan megijednek: Elpacsálják a festéket! Igen, sok veszik kárba, de nézd meg azokat a színeket ott a faliújságon. Ezt ki nem hozom belőlük felsős korukban. Ők viszont, akik ezt csetlő-botló alsósként megtapasztalhatták, belekapaszkodnak az élménybe és örök életükben vezetni fogja őket, hogy igen, ezt is szabad, ezt is lehet és meg tudom csinálni. Belőlük lesznek azok a kiegyensúlyozott felnőttek, akik bármit a kezükbe vesznek, tudnak vele kezdeni valamit. Akik folyamatosan járnak hozzám, azok könnyen váltanak a technikák között. Aki kimarad és később visszatér, az már egysíkúan gondolkodik, borzasztó nehéz kimozdítani. Nála berögzülnek a tulajdonságok, megszokta, hogy a krétát hogyan használja és rettentő nehezen vált. Fontos, hogy a szülő tudatosítsa, milyen éltető talajt ad a gyermeke lába alá, ha művészeti oktatásra áldoz. Az igazgató úrnak volt egy nagyon jó mondata egy drogellenes konferencián, csak több helyütt el kellett volna mondani, hogy a művészeti iskolások között nincs statisztikailag kimutatható deviancia. Sokkal stabilabbak a gyerekek és az élet minden területén fel fogják használni, amit itt tanulunk: az arányérzéket, a térkihasználást, a ritmust, az összhangot, bármilyen hivatást válasszanak, vagy vegyük „csak” a legnemesebbet, hiszen szülőként néha átrendezzük a lakást, tortát díszítünk, polcot festünk. A héten nevettek a gyerekek, mert a régi rajzokat nem dobjuk ki, hanem lealapozzuk és újrahasznosítjuk. Ebből születik gyakran a legjobb rajz. Ez is egy élethelyzet. Tudja-e pozitívan szemlélni, ha valamilyen negatív helyzetbe kerül? Vagy valamit fel kell áldoznia egy új születésének reményében? Nézzük más szemszögből a helyzeteket. Olyan ez, akárcsak a lélektanban az újrakeretezés.

–   Évfolyamlétszám tekintetében hogy néz ki a festészet tanszak?

–   Az alsó a legnépesebb csoport, s a középiskolások az igazi kincseim. A művészeti oktatás egy különleges hidat épít növendék és tanár között, ismerjük és érezzük egymást, együtt haladunk. A szerepek nem annyira elkülönültek, mint a hagyományos iskolában, itt folyamatosan hatunk egymásra. Sajnos ez az építkezés néha korán félbeszakad, pedig idő kell, amíg két lélek elindul egymás felé.  Ám ehhez ma kevesekben van meg a türelem. Az a trend, hogy míg kicsi, menjen rajzolni, aztán átíratjuk zenére, végül felsős korában már jobb, ha nyelvórára jár. Ez a tipikus topmenedzser képzés, holott jó vezető abból válik igazán, aki érzelmileg is intelligens. Természetesen ahhoz, hogy nálunk jól érezze magát, kell a gyermek részéről is a belső szükséglet az önkifejezésre. Ezt nem lehet rákényszeríteni senkire. Hárman kellünk hozzá. A diák, a szülő és a pedagógus. Olyan ez, mint egy háromlábú szék. A gyermek érzi a késztetést, a szülő észre veszi és a gondjaimra bízza.

–   Milyen szülői elvárást tapasztalsz a munkáddal szemben?

–   Sokan jönnek, kérdezgetnek, segítenek, de nem fogalmaznak meg konkrét célokat. Az internet nyitottá teszi a szülőket. Akinek van ilyen irányú érdeklődése, odahaza is tudja fejleszteni a gyermekét. Sőt, a nagyobbacskák már saját maguk is kutatnak különböző kreatív oldalak után és kinyomtatják, megcsinálják, lelkesek tőle. De a szülőnek és a pedagógusnak nagy felelőssége, hogy irányítsa a gyereket, mert nagyon nem mindegy, hogy melyik oldalt nyitja ki. Tudjuk, hogy a gyermek egészséges fejlődésének feltétele, hogy mindennapi szinten legyen módja alkotni. Ez természetes igénye, ezért keresni kezdi a lehetőségeket. A mi feladatunk, hogy meglássuk az ilyen hajlamot és minőségi példát állítsunk elé. Évtizedekkel ezelőtt bebizonyították, hogy az az iskolarendszer, amelyik a sokrétű intelligenciának kizárólag az értelmi részét fejleszti, miként azt a hazai oktatásügy oly sok reform ellenére még mindig teszi, robotot termel. Matematika órán nehéz az érzelmekről beszélni, hogy a spirituális intelligenciáról már ne is szóljak. Kell a zene, kell a képzőművészet, kell a barkácsolás, az origami. Minden nap. És ezt sok szülő tudja, érzi, ezért jönnek. A gyerekek egyre kreatívabbak. Ez nem azt jelenti, hogy kreatívabbak, mint mi voltunk, azt viszont mindenképpen észre kell venni, hogy a kortárs szülő nem köti gúzsba a gyerekét. Persze az se jó, ha nem szab neki határokat. Mondok egy jó példát. Ha Döncike arra érez indíttatást kétévesen, hogy toalettpapírral körbetekerje az étkezőben a szék lábát, mert eltörött és be kell kötözni, akkor anya nem szól rá, hagyja, sőt még ragtapaszt is hoz, hogy feltegye az i-re a pontot és együtt örülnek az alkotásnak. A hetvenes-nyolcvanas években nem ez volt a jellemző. Bennünket a háborúban edzett generáció nevelt, nem dúskáltak. Minden ilyen jellegű indíttatást elfojtottak és csak a megszokott, változatlan rendet kellett és lehetett újrateremteni. A XXI. század elején Közép-Európában nem kenyérkérdés egy guriga papír, játszhatunk vele.

–   Szerinted mi az egészséges szülői reakció egy ilyen országos szintű elismerésre? Az ember érzi, hogy valami komoly dolog történt, ugyanakkor nem szeretné túlreagálni, meg akarja hagyni a gyermek belső motivációját az alkotásra.

–   Ez így helyes. A gyerek azért rajzol, mert szeret rajzolni, pont.  A tevékenység öröméért, l’art pour l’art teszi. Ne vegyük ezt el tőle holmi átmeneti ragyogás miatt. Ő még élvezi az életet, ezt kell megtanulnunk tőle. Szabadon szárnyaló képzelete sodorja, alkotó módon viszonyul a környezetéhez. A papírdoboz számára egyszer garázs, másszor autó, de ha zsinórt köt elé és vízre bocsájtja, akkor hajó. Míg el nem ázik. És ez így van rendjén, mindezt meg kell tapasztalnia. Nem kell a kád mellett lelkesen tevékenykedő gyerekre rászólni, hogy „Édes fiam, mit szöszmötölsz már megint, szét fog ázni az egész, aztán szedhetem ki a lefolyóból!” A gyereket békén kell hagyni. Ösztönösen tudja, mit csinál. Leonardót se nagyon tanította senki, viszont, ha nem hagyják, hogy órákon át a földön heverészve a vonuló felhőket bámulja, talán sose fedezi fel a perspektívát. Kicsit úgy érzem, a pályázatok inkább nekünk, felnőtteknek szólnak. Megerősítő üzenet, hogy jó irányba terelgetjük a csemetét.

–   Néha „terápiás szándék” vezérli a szülőt. Félénk a gyerek, a rajz majd bátorítja. Agresszív a gyerek, itt majd kiadhatja magából a félelmeit. Sikerül ez? Tapasztaltál a pályád során olyat, hogy a gyermek a foglalkozásoknak köszönhetően jelentősebb magatartás-változáson esett át?

–   Hogyne. Látványos fejlődéseket láttam. Mindegyikre van példa. Jár hozzám például egy olyan kisgyermek, aki egész egyszerűen nem tud húsz percnél tovább ülni a padban. Az érzelmileg kiegyensúlyozott, iskolaérett gyermek számára ez nem okoz gondot. Ez a gyermek viszont tele van energiával, nem bírja a kötöttséget, s ha elfáradt, akkor bizony feláll, jön-megy, szaladgál. Igen, zavarja az órát, sokan a legszívesebben inkább kiküldenék. De látom rajta, hogy tetszik neki, amit csinál. Itt akar lenni közöttünk. Ne feledjük, hogy éppen ez az a közeg, ahol a kezdetben ilyen nehézségekkel küzdő gyermeket fejleszteni, türelemmel, sikerrel integrálni lehet. Hát veszek egy mély lélegzetet és szelídítgetem. Aztán van egy komótosan dolgozó, komoly belső világgal működő gyermek, aki szívesen jár közénk évek óta. Csendes, de hozzám sokat beszél, elmeséli, mit rajzolt, itt van idő arra, hogy odafigyeljenek rá és látszik, hogy élvezettel dolgozik. Biztonság kell az alkotáshoz. Érzelmi, lelki, anyagi, fizikai, mindenféle tekintetben. Elfogadás. Egyébként az élmény bennmarad, feldolgozatlanul. S a haladó orvostudomány szerint az így elakadó energia okozza azokat a belső érzelmi blokkokat, amelyek évek múlva fizikai tüneteket okozhatnak.

–   Tanítod azt is, hogy egymás rajzaira hogyan reagáljanak? Az órán óhatatlanul felmerülnek ilyen helyzetek. Adsz nekik megfigyelési szempontokat, hogy az érzékenyítést, építő kritikát segítsék?

–   Igen, erre is jó a csoportos oktatás – holott az alkotás maga egy magányos folyamat lenne – hogy megtanítsuk őket, mit nézzenek, hogyan nézzék. Felvehetnénk 15 növendéket, a jól irányítható közösség azonban 8-10 fő. A második évben már a legtöbbször fél szavakból értjük egymást. Tanulunk egymástól. Kijelölöm az értékelés szempontjait az óra feladata szerint, pl. alap- és, kiegészítő színek, a rajz elhelyezése, a grafikai jelek használata, színezés, satírozás. Történik olyan is, hogy megadom, mire figyelünk, de a gyermekből más jön ki. Azt is értékeljük. Hiszen az élet is ilyen. Persze a túl nagy szabadság se jó, de nem kell a növendékeket túlkorlátozni. Szándékosan nem mutatok nekik mintákat, hogy ne befolyásoljam őket, vagy több mintát mutatok, ha szükségük van rá. A művészetet ezért nehéz tanítani, mert mondom-mondom, de nehezen értik meg. Izgalmas például a feladatkiadás. Most a Fazekasban hetedikben tanítok, a feladatkiadás percek kérdése. Ezzel szemben egy nem művészeti alapiskolában sokkal hosszabb ideig tart, míg megértik a gyerekek, mit kérek tőlük. Merthogy ezt nem érteni kell, hanem megérezni. Ez egy jobb agyféltekés funkció. S mivel idejük nagy részében azt várják el tőlük, hogy a rációt használják, időbe telik, míg áthangolódnak és képesek szárnyalni. Aki ezt 45 perc alatt eléri, nagy varázsló!

–   Ha már varázslat, a pedagógus mellett élő művész lényednek milyen aktuális izgalmai vannak?

–   Hú, most egy hatalmas kiállításra készülünk. „Színek üzenete” címmel mutatok be közel….képet a Csallóközi Múzeum szervezésében a dunaszerdahelyi sárga kastélyban február 20. és március 29. között. Ekkora képanyaggal még soha sehol nem sikerült megjelenni, nagyon várom. Márciusra rajz- és énekversenyt szervezünk, húsvét táján pedig Maszatoló néven nyitott festészeti műhelyt tartunk, ahol az egész család nagymamától apukán át öcsikéig mind együtt alkothat közösen. Jól indul a második félév. A rajztanárok országos egyesületének is tagja vagyok, lehetőség és feladat van bőven!

Keretezzünk… szülői beszámolókkal, szakmai zárszóval

Julcsi kicsi korától kezdve imádott rajzolni, oviban a napi termésünk napi 3 rajz volt, nagycsoportosként kezdett Teri nénihez járni a Fürdő utcai óvodában előkészítőbe, most a Fazekasba járunk. Most, hogy többen is gratulálnak hozzá, most kezdi megérteni, hogy ez az első hely valami nagy dolog. A városi pályázat számára nagyobb élményt nyújtott, nagy becsben tartja az ott kapott könyvjutalmat.

Emma nagy rajzolós volt az oviban és ez a szerelem azóta is tart. Érdekes, hogy mennyire ragaszkodik ehhez a tevékenységhez. Edzésre is jár, többször volt időbeli ütközés és a festészetből soha nem enged. Az első félév során egy hétig magas lázzal feküdt, de két lázas állapot között felkelt és ontotta magából a krétarajzokat. Jó dolog a művészet, mert kapu. Egy csomó dolog kijön rajta keresztül, ami máshol nem. A test sportol, ez meg a léleknek tesz jót.

Bars az iskolakezdés izgalmait buzgó rajzolással vezette le. Szünetben írólapot kért és belefeledkezett az alkotásba. Amikor megkérdeztem, mi történt ma a suliban, fél órán keresztül képes volt mesélni – a rajzairól. „Mondd, a rajzolós szünetek között vannak néha tanóráitok is?” – kérdeztem egy hét után viccelődve, mire gyermekem mélyen a szemembe nézett, mint akit kizökkentenek álmából – „Persze, anya, de azokon nem történik semmi”. Hát, így kezdődött. Októberben már üzentek a tanító nénik, hogy nem győzik írólappal, vegyünk rajzfüzetet, aztán jött a hír, hogy Teca néni festészetet indít a Vaszaryban is, nem volt kérdés, hogy jelentkezünk-e. Azóta szárnyalunk. A konyhánk csempéit A3-as krétarajzok díszítik, a harmadik rajzfüzetünket fogyasztjuk, sőt néha más órán is ihletet kapunk, s csak a félév végére sikerült megálljuk, hogy legalább a matematika könyv lapjain ne induljon ceruzánk holmi bohó, kesze-kusza cirádára.

Hunor…

Bélik Eszterke…

Vekerdy Tamás

Az ismert gyermekpszichológus fülszövege Barabás Zsófi és Moizer Zsuzsa Mindenki tud rajzolni című, a közelmúltban megjelent foglalkoztató könyvéhez

–   Szülőként mit tehetünk azért, hogy a gyermekünk szeressen rajzolni, és rátaláljon az önkifejezésnek erre a módjára? – kérdezem Frankó Dóra pszichológust, tanárt, rajzterapeutát

–   Rajzoljunk mi is! – A példa ragadós. Nem baj, ha három lába van, az is kutya, ha megegyezünk benne. Ha azt hallja, hogy „Á, én nem tudok rajzolni!”, akkor bizony ezt fogja a tudat alattija követni és már csak évek kérdése, hogy magáról is elhiggye. Vegyünk eszközöket! Legyen otthon kéznél gyurma, (mindenféle: hőre keményedő, porcelángyurma a nagy sláger, esetleg agyag, sóliszt, de a linzertészta és a mézeskalács is tökéletes alapanyagok). Vegyünk ecseteket, többet is, egy vékonyabbat, egy vastagabbat, rövidebbet, hosszabbat, hegyeset és tömzsit, sűrűt és ritkát, hogy tapasztalhassa meg a gyermek a különbségeket. Legyen egy hely, ahol nyugodtan dolgozhat, nem gond, ha elcsöppen, kifolyik, átázik. A konyhaasztal újságpapírral beborítva szombat délelőtt, míg anya főz, tökéletes. Kössünk a kicsi nyakába kötényt, köpenyt, egy befőttesüvegbe öntsünk 15 percenként tiszta vizet és máris kész az alkotó környezet. Ja, és dicsérjük meg minden „kész” művét és hallgassuk türelemmel, mit mesél róla. Ne fikázzuk, hogy „Eeez háááz?! Hiszen se ajtaja, se ablaka, se teteje, se kéménye, mégcsak nem is szögletes!” Csak ennyit mondjunk: Csodaszép! Vagy ezt: Szívesen beköltöznék! Ezzel elismerjük, szeretjük, elfogadjuk, fejlesztjük, éltetjük gyermekünket, és azt üzenjük neki: értékes vagy!

Kádek Kata

 

ESZTERGÁLYOS PATRIK VILÁGBAJNOK!

Szenzációs tatai párbajtőr siker 2014. ápr. 5.-én a plovdivi világbajnokságon!

A hölgyeknél a diósgyőri Nagy Kinga ezüstérmet, a pécsi Tóth Gergely bronzérmet, Tata kiválósága, Esztergályos Patrik aranyérmet nyert.

Az első körben Tóth Gergely és Esztergályos Patrik a fegyvernem körülményeihez képest biztosan győzött, Siklósi Gergely viszont nagy bravúrt vitt véghez. 3:8-as hátrányról fordított ugyanis az olasz Vismarával szemben. Következett az újabb kör, már a legjobb nyolc közé kerülésért. És az egyébként is sokra hivatott gárda továbbra is remekelt, egyik fiú múlta felül a másikat.  Esztergályos Patrik, a Tata párbajtőrözője elegánsan, technikásan, és ami talán még ennél is fontosabb, rendkívül eredményesen vívott. Újabb olasz riválisa, Abate gyakorlatilag kiütéses vereséget szenvedett. Patrik 9:2-re (!) és 14:7-re is vezetett, a kozmetikázással pedig nem foglalkoztunk, pláne akkor, amikor 14:10 után Partali Csaba tanítványa beszúrta az érmet – és természetesen ifjúsági olimpiai részvételt érő – tust. A szomszéd páston eközben Tóth Gege vívott nagy csatát az orosz Limarevvel. Nagy különbség sosem volt a felek között, de végig a pécsi tehetség vezetett, és előnyét meg is tudta őrizni! Danka Sándor pécsi tanítványa ezzel szintén elődöntőbe jutott, és nem csoda, ha a fegyvernemi válogatott edző, a tapolcai Eitner Kinga ugyancsak elégedetten konstatálta a történteket.

Következett Esztergályos Patrik az amerikai Yooval szemben. Azt tudtuk, hogy Yoo nagyon jó. Nem csak azért, mert Siklósi Gerit 15:8-ra verte – bár azért is. Hanem, mert a csoportkörben hat asszóban nyolc tust kapott, majd a direkt kieséses táblán a legszorsabb csörtéje 15:10 volt. És úgy tűnt, a döntő sem lesz szorosabb. Az első három perc után 5:0-ra vezetett Yoo. Aztán a szünetben a tatai kolléga, Plásztán Attila leült a pást szélére Patrik mellé, és egy percen át lelkesítette – természetesen a szakmai tanácsok mellett. Az 5:0 után a 8:3 még nem kecsegtetett sok reménnyel. Viszont eztán négy tust adott zsinórban a tatai tehetség, és az újabb egyperces szünet már 8:7-nél kezdődött. A hajrá pedig nem mindennapi izgalmakat hozott. Patrik egyszer, 11:10-nél a vezetést is átvette, azonban utána újra az amerikai pillanatai következtek, 14:13-nál “meccslabdához” jutott. Csakhogy Patrik egyenlíteni tudott, és jöhetett a hirtelen halál.

Aztán meg az ünneplés! A rendkívül szimpatikus fiatalember ugyanis – fogalmam sincs, hogy miként, és elnézést is érte de beszúrta a győztes tust! Fantasztikus, csodálatos, nehéz megfelelő jelzőket találni. Miként a válogatott mai teljesítményére is! Egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérem, ennél aztán tényleg nemigen van feljebb…
Esztergályos Patrik, kadet férfi párbajtőr világbajnok: “Elképesztő, fantasztikus érzés! A nap első asszójában az orosz ellenfelem előnyben volt, de váltottam, és sikerült fordítanom. Aztán jött két olasz, akikkel szemben az volt a taktika, hogyminden szituációban szúrjak, és ne is tegyem át a lábam a túlsó térfélre. Ez bejött. A négyes döntő előtti hosszabb szünetben nem is gondoltam a vívásra, a világbajnokságra. A családom, a barátaim jártak a fejemben, tényleg nem éreztem, hogy nyomasztana a tét. Persze, az utolsó asszót megelőzően átfutott az agyamon, hogy lesz-e még egyszer ilyen lehetőségem az életben, de igyekeztem nem foglalkozni vele. Amikor az első helyért a második három percben elkezdtem felzárkózni, akkor egyszer csak megéreztem, hogy nyerhetek. Igaz, amikor összejött, akkor ezt fel sem tudtam fogni, és azt hiszem, most is kell még egy-két nap, mire átérzem, mi történt valójában. Szeretném megköszönni Partali Csabának, Plásztán Attilának, szüleimnek, családomnak és az osztálytársaimnak a segítségét. Nagyon boldog vagyok!”
Plásztán Attila: Felemelő érzés őt világbajnokként látni, a tanítványom tanítványa lett az aranyérmes! Elvégre mesterével, Partali Csabával huszonkét éve dolgozunk együtt, jó ideig vívóként, mostanság meg edzőként. Úgyhogy pityeregtünk is közösen egy kicsit a telefonban. Patrik szenzációsan vívott egész nap, a legnehezebb pillanatokban sem hunyt ki a szeméből a fény, éreztem, hogy világbajnok lehet!”


Forrás

Idén is volt Farsang Kupa

2015.február 21.-én szombaton már 13. alkalommal rendezték meg Tatán a Farsang Kupa gasztronómiai versenyt.farsangkupa.JPG (JPEG kép, 1280 × 720 képpont) - Mozilla Firefox

Rekordszámú versenyzővel és sok-sok finomsággal telt meg a tatai edzőtábor szombaton, amikor is kiosztották a Farsang Kupa díjait. Szakácsok, cukrászok és felszolgálók mutatták meg tudásuk legjavát, “felnőtt” és tanuló kategóriában. A verseny egyre népszerűbb, a határon túlról is jöttek indulók, így még az is lehet, hogy később országos bajnokság lesz belőle.

Forrás

Tata Kártya

Tata, weboldal készités

Tata Kártya

 

Tata Város Önkörmányzata 2010- ben határozott a Tata Kártya bevezetéséről.
2011- ben megbízta a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt- t a bevezetéssel és a müködtetéssel.
A bevezetett kártyák:
• Ifjúsági Tata Kártya
• Felnőtt Tata Kártya

Ifjúsági Kártyát minden Tatán élő és tanuló Diák igényelhet.
Az első Ifjúsági Tata Kártya igénylése ingyenes, amennyiben valaki elhagyja, vagy eltöri, az új
Kártya pótlása 1200 Ft- ba kerül.
Ifjúsági Tata Kártyát először a diákok az álalános iskola első osztályában kapnak,
ami egészen a középiskola befejezéséig használható.

Felnőtt Tata Kártyát minden Tatán élő és tatai lakcímmel rendelkező és Tatán dolgozó ember igényelhet. Ebben az esetben ha igényelni szeretne Felnőtt Tata Kártyát, akkor munkáltatói igazolás szükséges hozzá.

Amit tudni kell:
• Mindig az adott naptári évre szól
• Igénylése 1500 Ft
• Érvényesítése 1000 Ft, amit minden évben meg kell tenni

A program támogatni kívánja a családokat, a gyermekeket, illetve az időskorúakat, valamint közvetve azokat is, akik a szolgáltatásokat nyújtják. A Tata Kártya nem csupán Tatán, hanem országosan is kedvezményeket biztosít használójának. Több mint 1200 elfogadó-hely van jelenleg, melyek 5%-tól akár 50%-ig terjedő kedvezményt nyújtanak a kártya felmutatójának.

Tata Kártya ügyintézés: Művelődési Központban szerdánként 8:00-18:30-ig

A kedvezményeket nyújtók listáját megtalálják a www.tatakartya.hu oldalon

A Felnőtt Kártyák 2015- ös évi használatához elengedhetetlen az érvényesítés, melynek díja 1000 Ft.

Forrás

 

 

Tata és weboldal készítés csodálatos havas képekkel

Tata Harangláb télen is gyönyörű. Weboldal készítés során láthatjuk, hogy a Tata Harangláb télen is gyönyörű. Találkoztam egy weboldal készítés projekttel, amin sok szép fotót láttam egy városka hófödte épületeiről. Tata az egyik legszebb város hazánkban, ezért itt van a Tata Harangláb a Kreatív Magazin oldalán, amely nagyon szépen bizonyítja állításomat.

Városunk egyik, messze földön híressé vált szimbóluma a Tata Harangláb az Országház téren.

A Tata Harangláb A Tatai Harangláb, weboldal készítésA Tatai Harangláb messzebbről

 

Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét a Harangláb falán egy emléktábla őrzi. Az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

Vár

Tatai vár

A szemet gyönyörködtető Tatai vár az Öreg-tó partján található . A tata várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között a Lackffy család kezdeményezésére. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.

Kálvária szoborcsoport,Tatai Harangláb, weboldal készítésKálvária-szoborcsoport weboldal készítéshavas Pad

 

Nagyon szép a kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és Szent János apostol alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.

 

Tata Kreatív Magazin

A szép fotók és információk után, had írjak pár sort erről a weboldal készítés projektről, amelynek köszönhetően a Tataiak helyi témákat feldolgozó, szórakoztató információkat, képeket és videókat olvashatnak és láthatnak.

Ma már nagyon fontos, hogy minden megtalálható legyen az interneten,

mert egyre többen interneten keresnek szolgáltatót vagy terméket. Én is így találtam rá a szép havas fotókra, amelyek ötletként szolgáltak arra, hogy ebben a bejegyzésben is közzétegyem Tata néhány nagyon szép hófödte helyét. a Tatai Harangláb

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a konkurenciánkat találják meg helyettünk, csupán azért, mert nincs egy weboldalunk. Ezért is ajánljuk a nagyszerű Péter Kreatív Médiát, aki ezt a szuper Kreatív Magazin weboldal készítés projektet is létrehozta. A munkával nagyon meg vagyunk elégedve, ezért bátran ajánljuk mindenkinek!


Gyönyörű weboldal készítés, keresőoptimalizálás. Működő és barátságos kezelőfelület.

Online marketing. Mind ezt a WordPress platform támogatásával.

Kínálunk komplett WordPress weboldal készítés és fejlesztés opciókat, akár egyszerű érkeztető honlapot, akár integrált webshop megoldásokat, fórumot vagy ügyfélkezelői weboldalt, bármit, amire szükséged van. Mindezt keresőoptimalizálás és online marketing háttérmunkával.
www.petercreativemedia.hu

 

Honlapunkon a legújabb weboldal készítés technológiát alkalmazzunk, amit a WordPress kínál nekünk

  • A WordPress témák (responsive) érzékenyen reagáló weboldalak, ami azt jelenti, hogy automatikusan alkalmazkodik a mobil eszközökhöz, mint például iPhone és az iPad. Responsive (Érzékeny) weboldal készítés (más néven RWD) egy olyan weboldal készítés megközelítés, amely biztosítja az optimális láthatóság széles skáláját ezeken az eszközökön. Weboldalaink megjelennek asztali számítógép monitorján, tableten és a mobiltelefonon. Ez fejlesztési időt takarít meg, valamint csökkenti a folyamatos karbantartás költségeit. Költséghatékony weboldal készítés.
  • Minden WordPress weboldal tervezés, teljes fejlesztési projektekre épül. Több mint 1 millió WordPress felhasználó megbízható témákat alkalmaz saját weboldaluk fejlesztéséhez. Ezeket a témákat mi is nagyon szeretjük és alkalmazzuk, hiszen keresőoptimalizálás és online marketing szempontból a céged, vállalkozásod óriási előnyt élvez, fényévekre lehagyva versenytársaidat.
  • A projektünk segítségével a weboldalad vagy blogod magasabb rangot kap a keresőmotorok számára, így keresőoptimalizálás szempontjából gondolom, a Te weblapod is elől szeretne lenni a Google kereső első oldalán.
  • Weboldal készítés projektjeink a legkorszerűbb biztonságot adják. Nyugodt lehetsz a weboldalad vagy blogod biztonságos lesz.
  • Weboldalak frissítései és testreszabása könnyen végrehajthatóak. Például grafikus alkotóelemek, oldal oszlopok, jobboldali menük és a többi lapelrendezések. A világ folyamatosan fejlődik, így a weboldalad is követni tudja az aktuális trendet.
  • A weboldalad vagy blogod nagyon gyors lesz és rugalmas. Projektjeink HTML5 támogatással készülnek. Minden új honlap és téma HTML5 programnyelvre épül.

Szeretne Tata egyik legszebb weboldal tulajdonosa lenni? Hogyan? Nézz körül weboldalunkon itt

Forrás

Platán Forrás
tata Platán forrás

Platán-Forrás

A mi Platán-forrásunk

Mindig ünnepnap egy olyan közös kezdeményezés valóra válása, mely mindenkié, nemes célt Platán forrás3képszolgál, és időtlen időkig állít emléket a ma emberéről az elkövetkezendő, városunkban felnövő generációk számára. Egy ilyen rangos eseményről, egy nagyszerű kezdeményezés megvalósulásáról számolhatunk be Olvasóinknak.

kut_4Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. forrásházat állított Tatán az Öreg-tó partján, amelyet a szomszédságában magasodó, több mint 300 éves platán fáról „Platán-forrás”-nak kereszteltek el. E helyen a térségi karsztvíz szint emelkedése (kb. 40 m) következtében – szakkifejezéssel élve – pozitívvá vált kútra emelték az 1,3 m átmérőjű, 2,6 m magas, sóskúti mészkőtömbökből faragott ivókutat, amelyből 20,5 °C-os, ásványi anyagokban gazdag, közepes keménységű, tiszta karsztvizet fogyaszthatnak az erre sétálók. Nem mellesleg a kút a város mértani középpontján áll, és szerencsés elhelyezkedésével kiválóan alkalmas kirándulók, sétálók egyik célállomásának, vagy akár találkozási pontnak.

Az 1970-es években a drasztikus bányászati beavatkozások miatt elapadt források többsége már regenerálódott, aktívvá vált Tatán az utóbbi években. Ez az első ivásra is alkalmas hely, amely egyedi megjelenésével is gazdagítja gyönyörű kisvárosunkat.

kut_3

Tervezte és faragta Kajla Ferenc tatai kőfaragó művész, Markos Anikó építész közreműködésével. A kutat és környezetét a kőfaragó, az építész, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. szakemberei, a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. munkatársai, továbbá helyi vállalkozók közös munkájukkal váltották valóra. A míves kút nem csak ott, a vén platán lombsátra alatt hirdeti számunkra a Víz mint éltető elem értékének örök érvényűségét, hanem az ÉDV Zrt. vadonatúj arculatának központi motívumává is lett.

 A Tatán élő kőfaragó egyedi formavilágát tükrözi a kút. Érdemes elidőzni a kacskaringózó, izgalmas motívumokat Platán forrás 6képfigyelve, hogy ki-ki fölfedezzen maga számára egy-egy jelképet, egy emléket, élményt. A kút kőfaragóját legalábbis ez a nemes szándék vezérelte munkája készítésekor. A négy oszlopos kútba a vízköpőkhöz hajolva ismerhetjük meg a kút „üzenetét”:

„Most újra áll egy kútház a Paradicsom közepén – gyönyörűbb városrészt aligha képzelhetnénk köré. Kövei nemcsak saját dicsőségüket hirdetik az elfolyó idő felett, hanem őrzik majd az emlékét az összefogásnak és jóakaratnak is. Sárkányai tartják a földön és óvják az égben, ősi magyar és egyetemes szimbolikájának köszönhetően pedig mindenki, aki vizet inni hajol bűvös körébe, néhány pillanatra a lélek útján járhat a Nap, a Hold és a csillagok között.”

 

Nagyháziné Szabó Bernadette