Vár alatti nagyforrás

A várfal D-i részén a Ferrandó és a Rosenberg bástya között a falból tör elő több helyen, az Öreg-tó felé a nyári üzemi vízszint alatt. Láthatóvá először 2010. telén vált, amikor az Öreg-tó leeresztésre került. Ekkor a két bástya között több helyen, valamint a tó medrében is tapasztalható forrásjelenség.

Vár alatti nagyforrás,tatai vár,tata,kreativ magazin,

A régi képek segítségével picit át tudjuk élni a múltat, jó néha megállni, visszaemlékezni a helyre, ahol születtünk, felnőttünk, a nagyszüleinkkel töltött nyári szünidőkre, a sétákra szüleinkkel, testvéreinkkel az árnyas tatai tóparton…Eszünkbe jutnak azok a régi, finom tatai fagylaltok, amiket hosszú sorban állás után elfogyasztottunk az edzőtábor felé, egy szuper fagyizóban vasárnaponként…és még mennyi-mennyi szép emlék…

Sokszor nem akarjuk azt érezni, hogy ezek a múlt, azt akarjuk érezni, hogy ez a jelen, s akkor talán átélhetjük az érzéseket is.

Sajnos a rohanó világban egyre ritkábban tudjuk megtenni, hogy megálljunk. Legyen a mai nap egy ilyen. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget a képekkel.

Amennyiben Te is rendelkezel Tatát ábrázoló fotókkal, képeslapokkal, kérjük, hogy oszd meg velünk! Köszönjük! 

 

Harangláb_anno,várkanyar,tata,látnivalók,

kristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

Öreg Tó anno 410984103_417045161784818_3309124888044585735_nkristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

 

1450311_252048511617818_1716426477_n

Várkapu anno 3

Malom anno 2

Tata Anno: a Császári hadgyakorlatok Tatán 1897-ben

a cikk elolvasásához klikk a képre!

tata története,tata látnivalók,varkanyar,tata anno,

tata története,tata látnivalók,varkanyar,tata anno,

Műromok az angolparkban

Október hónap jeles eseményei Tatán és a nagyvilágban

Az általunk használt Gergely naptárban ez az év tizedik hónapja. Neve a latin octo (nyolc) szóból származik, utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. Régen Mindszent havának nevezték, a népi kalendáriumokban Magvető havaként említették. Október utolsó vasárnapján kell visszaállítani az órákat, kezdődik a téli időszámítás.

A tatai vár Októberben is gyönyörű

A tatai vár Októberben is gyönyörű

Októberi névnapok:  
01 Csütörtök Malvin, Teréz
02 Péntek Petra, Örs
03 Szombat Helga, Évald
04 Vasárnap Ferenc, Hajnalka
05 Hétfő Aurél, Placid, Attila
06 Kedd Brúnó, Renáta, Renátó 
07 Szerda Amália, Bekény
08 Csütörtök Koppány, Benedikta
09 Péntek Dénes, János
10 Szombat Gedeon, Ferenc, Bendegúz
11 Vasárnap Brigitta, Placida, Etel, Gitta
12 Hétfő Miksa, Rezső, Edvinaa
13 Kedd Kálmán, Ede, Edvárd
14 Szerda Helén, Kaldixtusz
15 Csütörtök Teréz, Aranka
16 Péntek Gál, Margit, Hedvig
17 Szombat Hedvig, Ignác, Rudolf
18 Vasárnap Lukács, Jusztusz
19 Hétfő Nándor, János, Pál
20 Kedd Vendel, Irén, Kleopátra
21 Szerda Orsolya, Zsolt
22 Csütörtök Előd, Szalóme, Kordélia
23 Péntek Gyöngyvér, János, Gyöngyi
24 Szombat Salamon, Antal
25 Vasárnap Blanka, Bianka, Mór
26 Hétfő Dömötör, Armand, Örs
27 Kedd Szabina, Antonietta
28 Szerda Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
29 Csütörtök Nárcisz, Melinda, Őzike
30 Péntek Alfonz, Zenóbia
31 Szombat Farkas, Rodrigó, Wolfgang

 

Magyarországon több ünnep és emléknap is esik a hónapra:

– Október 6-án nemzeti gyásznap és megemlékezések országszerte az aradi vértanúk tiszteletére

– Október 23-án van a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe, az 56-os forradalom és a köztársaság napja.

– Október 31-én van a református egyház nagy ünnepe,  hiszen a hagyomány szerint e napon függesztette ki Luther Márton híres tételeit a wittenbergi vártemplom ajtajára.

Szintén ezen a napon zajlanak az amerikaiaktól átvett Halloween eseményei, amikor töklámpást gyújtunk, jelmezt-álarcot veszünk fel és vidáman ijesztjük meg ismerőseinket.

Mi is vidám arcokat faraghatunk tökből

Mi is vidám arcokat faraghatunk tökből

 

Ha tetszett a cikk, nyomd meg a lájk gombot, hogy mások is értesülhessenek róla.

A magyar festészet halhatatlan mestere 1909-től haláláig, 1939-ig Tatán élt, tavasztól őszig pihent az angolkert közelében épített műtermes villában, melynek kertje számos festmény megszületését inspirálta.


“1909 tavaszán költöztünk a fővárosból Tata-Tóvárosra. A poros Esterházy utcán béreltünk egy háromszobás kis házat… Néhány évvel később vásároltunk egy üres telket, és arra építettük a jelenleg is birtokunkban levő villát, mely egészségi szempontból a körülötte befásított területtel együtt kifogástalan üdülőhely. Wiegand műépítész vagy iparművész, aki tervezte, és az uram csak annyiban követett el hibát, hogy a szobák egy részét manzardban, a konyhát a szuterénben helyezték el, ami a háziasszonynak sok fáradságot okoz.” (Özv. Vaszary Jánosné feljegyzései, részlet)

 

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós; Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, Tabán, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.A 19–20. század fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

 

Vaszary Mihály és Szabó Kornélia gyermekeként született római katolikus családban. Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben Von Hacklnál és Von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára. A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. Pierre Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, mint a Bizánci Madonna, Aranykor. Később visszatért a realista-naturalista megfogalmazású életképekhez. (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897-98). Sokat utazott. Az 1900-as évek első évtizede második felében a francia impresszionizmus hatása érződik képein (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909), majd Raoul Dufy és Kees van Dongen fauvisták hatása alá került.

Az 1905-ben már beérkezett festőművész, a „Részes aratók” című festményét Ferenc József a budai vár részére vásárolta meg. 1905 nyarát jövendőbeli felesége, Rosenbach Mária (Mimi) megyéjében, Nógrádban, Rétságon töltötte. Két impresszionista festménye készült ekkor: a „Nógrádi parasztasszonyok” és a „Pihenő nógrádi búcsúsok”. 1905. november 6-án Budapesten feleségül vette Mimit, Rosenbach Sándor és Strahler Anna leányát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Vaszary villája Tatán a Művész utcában.

Az ezt követő években a Rosenbach-birtok eladásából vették meg a tóvárosi telket, ahol a Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban (Művész köz 1.) az 1910-es évektől gyakran tartózkodott haláláig. A villa a székely lakóház épületelemeit tartalmazza, mint a székely fafaragó művészetnek díszítő elemeit. Az 1916–1919 közötti esztendőkben Vaszary ki sem mozdult Tatáról. Számos művét festette villájában és a városban (pl. „Tatai strand”, „Tatai park”, „Lovasok a parkban”). 1920-ban hagyta el Tatát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról (például Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916), ezen művein érezhető legjobban a német expresszionisták hatása. Röviddel a háború után még uralkodott festészetében a drámai hangvétel (lásd Golgotha c. képét). Azonban hamarosan ismét Párizsba utazott, s visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré.

„A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég.” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt, lényegében a magyar avantgárd felé nyitott.

1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az Új Művészek Egyesülete alapító tagja és elnöke, 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága egyik alapító tagja. Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta őket. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte (Birskörték, 1918; Ébredés, 1921). 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést freskók festésére.

Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban (1898, 1902, 1906, 1912), 1912-ben a Művészházban is volt kiállítása. 1916-ban mint hadi festő állította ki képeit a sajtóhadiszálláson. 1909, 1920 és 1924-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. 1922-ben a Helikon Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1928-ban az UME által rendezett kiállításon vett részt.

Az 1928. évi XVI. Velencei biennále nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezését Vaszary szervezte, munkája elismeréseképpen olasz állami díjjal tüntették ki, ugyanitt Virágcsendélet c. képét megvásárolta az olasz állam. 1929-ben a magyar művészet nürnbergi bemutatkozásán vett részt, a nürnbergi múzeum Strand c. képét vásárolta meg. Az UME genovai bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervi Galleria d’arte moderna vásárolta meg. 1933-ban a debreceni Déri Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Művészeti elveiről 1922-ben jelent meg könyve Természetlátás és képszerűség címmel. Az Est-lapok számára számára grafikákat és illusztrációkat készített, egyben itt e lapoknál is publikálta művészetfelfogását, amely a művész és a művészeti stílus megválasztásának szabadságáról szólt, s a századforduló festészeti irányzatairól nyújtott értékelést.

Nyugalomba vonulása után sem pihent: nappal festett, este a szakirodalmat tanulmányozta. Amikor szívbetegsége jelentkezett, elhatározta az 1930-as évek végén, hogy a budapesti Attila körúti lakásából végleg Tatára költözik. Váratlan halála – 1939. április 19-én – ezt megakadályozta. Farkasréten ravatalozták fel, majd Tatára vitték, ahol április 22-én az Almási úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége, aki élete végéig hűséges ihletője volt, 1942. július 4-én halt meg. Holttestét július 5-én helyezték férje mellé. Nyughelyüket a temetőben hatalmas emlékkő őrzi. A rajta levő kiemelt véset szövege:

„Vaszary János festőművész lánglelkének porhüvelye.

Menj a szívemre, s légy az enyém újra, mint egykor, május idején.”

Forrás: wikipedia

2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.

A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.

  2014-ben a tatai nagy platán képviseltette hazánkat az Év Európai Fája-versenyen, második helyezést ért el.

(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton.  A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.

A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.

millió év, kőbe vésett, geológus kert, tata,

Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.

A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.

Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php

A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

Városunk egyik, messze földön híressé vált szimbóluma a Harangláb, a mindig szép, virágokkal díszített Országház téren.

harangláb,várkanyar,tata,látnivalók,

Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratoronynak is nevezett építmény. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült.

Az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét a Harangláb falán egy emléktábla őrzi.

Harangláb,tata,várkanyar,látnivalók,

2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Harangláb,Várkanyar,tata,látnivalós,

2019-ben megújult a tatai Harangláb zsindelyfedése

Kedves, vidám látnivaló volt  2015.05.26-án a Haranglábnál a Vaszary János Általános Iskola alsó tagozatos diákjai és a Jázmin úti tagintézmény tanulói számára megrendezett Gyermeknap, amikor is sok ezer buborék szálldogált az Óratorony körül.

fotók és videó: Weirach Andi

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

látnivalók Tatán,tata anno,várkanyar magazin, tata,