Vár alatti nagyforrás

A várfal D-i részén a Ferrandó és a Rosenberg bástya között a falból tör elő több helyen, az Öreg-tó felé a nyári üzemi vízszint alatt. Láthatóvá először 2010. telén vált, amikor az Öreg-tó leeresztésre került. Ekkor a két bástya között több helyen, valamint a tó medrében is tapasztalható forrásjelenség.

Vár alatti nagyforrás,tatai vár,tata,kreativ magazin,

2014-ben az Év Fája a tatai Öreg-tó partján álló nagy platán lett. A város és a tópart emblematikus matuzsáleme alatt nyaranta helyiek és turisták sokasága időzik, és élvezi a gyönyörű tó látványát. Az Öreg-tó hazánk legidősebb mesterséges tava, már a honfoglalás előtt is létezett. A középkorban a vár védelmét szolgálta, és a Dunából hozott halakat tárolták benne.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

A tó mai formáját 1747-ben alakították ki, és az Esterházy-uradalom részeként halastóként használták. A tó partján álló, 232 éves platán is az Esterházyaknak köszönheti létét. A grófi család tatai ágát alapító Eszterházy Miklós koronaőr fia, Ferenc hozatta a fát több társával együtt Versailles-ból a grandiózus parképítés időszakában.

várkanyar,tata,kreativ magazin, tatai nagy platán,

2014-ben ez volt az Év Fája Fotó: Weirach Andrea

Az Esterházy család a tatai uradalom megvásárlásával jelentős változásokat indított be a környéken. Az elmocsarasodott területeket lecsapolták, vízrendezési, szabályozási munkálatokkal művelhetővé tették a földeket, felépítették rezidenciájukat, és az Öreg-tó, valamint a Cseke-tó környékén hatalmas angolparkot hoztak létre.

A park számos ritkaságot őriz ma is, tekintélyes méretű platánok, vadgesztenyék, hársak, fekete és szürke nyárfák dacolnak az idővel már vagy két évszázada, és itt telepítették először az eredetileg Ázsiában honos szomorúfüzet és jegenyenyárt is.

Az idén a tatai nagy platán képviseltette hazánkat az Év Európai Fája-versenyen, második helyezést ért el.

(Forrás: dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan című egyetemi jegyzete)
A cikk a Turista Magazin 2015. februári számában megjelent írás szerkesztett változata.

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton.  A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.

A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.

millió év, kőbe vésett, geológus kert, tata,

Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.

A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.

Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php

A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

Városunk egyik, messze földön híressé vált szimbóluma a Harangláb, a mindig szép, virágokkal díszített Országház téren.

harangláb,várkanyar,tata,látnivalók,

Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratoronynak is nevezett építmény. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült.

Az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét a Harangláb falán egy emléktábla őrzi.

Harangláb,tata,várkanyar,látnivalók,

2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Harangláb,Várkanyar,tata,látnivalós,

Kedves, vidám látnivaló volt  2015.05.26-án a Haranglábnál a Vaszary János Általános Iskola alsó tagozatos diákjai és a Jázmin úti tagintézmény tanulói számára megrendezett Gyermeknap, amikor is sok ezer buborék szálldogált az Óratorony körül.

fotók és videó: Weirach Andi

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

látnivalók Tatán,tata anno,várkanyar magazin, tata,

A tatai malom mintegy nyolc emberöltővel ezelőtt, a XVIII. század derekán épült, amikor a Malomárok mentén már állt feljebb a József kalló vagy Baumeister malom, alatta később megépült a Berta vagy Belső Kühtreiber malom.

Első tulajdonosai között találjuk Fellner Jakabot, a Esterházyak jeles építőmesterét, aki vélhetőleg alakított az épületen. Korabeli adatok és az épület malomcsatorna-parti falának árulkodó jelei alapján tudjuk, hogy a malom kezdetben három alulcsapott vízikerékkel működött. A gép- és malomipar rohamos fejlődése már a XIX. század vége felé elérte a kisebb vidéki malmokat, ahol a régi őrlőköveket fokozatosan modern hengerszékre cserélték. Pontosan ismerjük a malom berendezését 1909-ből, amikor a három alul hajtó vízikerék három pár malomkő mellett három Ganz-gyártmányú hengerszéket, s a hozzá kapcsolódó tisztító gépeket, szitákat, továbbá a felvonókat is működtette, biztosították. Egy 1941-ből való listából ismerjük a feltehetően az 1930-as évekbeli átalakítás gépeit, amikor a három vízikereket egy nagyobbra és szélesebbre cserélték, melynek csonkja ma is látható.

A ma is álló épületben található kiállítás keretei között tekinthető meg animációs filmünk, ami a malom történetét mutatja be. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek.

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-malom/

Fényes

A Tata város központjától mintegy 3 km- re fekvő Fényes Fürdő és Kemping egy közel 30 hektáros természetvédelmi területen fekszik, mely a múlt idők legendás vízi világának emlékeit és utolsó értékeit őrzi.

Fényes,tata,

A hely különleges kikapcsolódásra nyújt lehetőséget minden kedves idelátogató számára. A tatai forrásvilágnak- mely Tatát méltán tette országszerte a “vizek városaként” ismertté- fele itt, a Fényes források területén tört fel. Később egymás után apadtak el ezek a források, a legutolsó a Fényes Fürdő területén 1973-ban. Reménykeltő, hogy a források közel három évtized szünet után, 2001-ben ismét feltörni látszanak.

Ma az egykori vízhozamnak csupán töredéke tör fel a mélyből, de a Fényes-források körüli vízi világ egyre közelebb kerül a régi hírnevéhez. A Fényes Fürdő közvetlen szomszédságában kezdődnek az ősgyep jellegű láprétek, melyeken a források újjáéledésével pár év múlva ismét forrás járta vízi világ alakulhat ki.

fényes7

A Fényes Fürdő területén, a források környezetében egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások, állatközösségek alakultak ki. A források elapadása ellenére a területen még napjainkban is számos védett, illetve Vörös könyvbe felvett növényfaj található.
Ezek közül jelentősebb a hosszú palka, a kék perjés láprét, tavi rózsa, orchidea, az állatvilágból említésre méltó a zöld hasú béka. Lápos- égeresünk pedig kellemes sétára nyújt lehetőséget az idelátogatók számára.

Forrás

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben. Egyes elképzelések szerint a mocsaras, vizes területen elhelyezkedő sziklatömbre építette Lackfi István nádor új székhelyét, amelynek romjai a délkeleti torony közelében kerültek elő. A 14. századból csak egy padlótégla és néhány kályhacsempe töredék maradt meg. 1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól a Zsigmond király szerezte meg, ahol jelentős építkezésekbe fogott.

Tatai vár,Öreg tó,Tatai látnivalók

A vár gótikus elemeit talán még Zsigmond német-római császár is ilyennek látta.

A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ez időre elkészülhetett az első királyi palota. A négy saroktorony között álló palotaszárnyak berendezéséről néhány kőfaragvány árulkodik csupán. A várat keleten a Zsigmond alatt kialakított tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. A vár kaputornya az északkeleti saroktorony mellé épült, ahonnan a kápolna melletti bejárathoz gyorsan el lehetett jutni. A várban tartózkodók kényelmét egy hypocaustum rendszerű fűtés biztosította, valamint egy sziklába vájt borospince is kiegészítette az épületet. A 16. században omladékkal feltöltött pince őrizte meg a 15. századi vár legszebb emlékeit. Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.

Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben. Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét. 1472 után elsősorban a húsvéti és pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciája vált a vár, amiben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye tartottak számon.

tatai vár, tata,kreativ magazin, Öreg-tó

A tatai vár ilyen lehetett a törökellenes harcok idején.

A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt. 1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. Az 1566 után újra a keresztények kezére került várban olasz hadmérnökök tervei alapján indultak meg az erődítési munkák. 1572-ig elkészült az egyik várkapitány nevét őrző Ferrando-bástya, majd néhány évvel később az akkori tatai várkapitányról elnevezett Rosenberg-bástya a tóparti védőfallal és a kazamatával együtt. A legkorszerűbb, szintén olasz rendszerű bástya, a szintén földalatti kazamatákkal és ágyúteremmel ellátott ún. Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött.

Tatai Vár,Várkanyar,Tatai látnivaló

A vár napjainkban. Minden évszakban gyönyörű.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben  az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.

A szöveg forrása a múzeum honlapja.

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,

 

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak temploma állt.  A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották. A híres építész Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták.

(a képek rákattintás után nagy méretben is láthatóak)

A második világháború okozta sérüléseket az 1962-1963. évi helyrehozatalkor végleg eltüntették. 1980-ban egy időre Fellner Jakab emlékére kiállítást rendeztek a kápolnában. A régi templom falainak feltárásával és állagvédő csekély felfalazásával az egykori templom alapterülete érzékelhető.

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

A Kálvária-dombon, a Kápolna mellett emelkedik a Fellner Jakab-kilátó…a képre kattintva erről olvashattok 🙂

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

Tatához közeledve, több irányból is két jellegzetes épület tűnik fel már nagyon messziről. Az egyik a Szent Kereszt plébániatemplom kettős tornya, a másik pedig a tornyok mögött kirajzolódó régi sörétgyár (ma Fellner Jakab-kilátó) magasba nyúló építménye.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár,Kálvária Szent Kerszt plébániatemplom,Tata

A Fellner Jakab – kilátó és a Szent Kereszt plébániatemplom

A Kálvária dombon található kilátóról ma már nem sokan tudják, hogy eredetileg milyen célt szolgát. A 40 m magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. A másik ilyen torony Tolna megyében található.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

Fellner Jakab – kilátó ősszel, a Kálváriára oly jellemző csipkebogyó bokrok fölé emelkedve

Stieber Antal 1934-ben 60 négyszögöl területet bérelt Tata községtől sörétgyár építésére, 30 évre, évi 10 pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven megkezdte működését. A sörétöntöde Magyarországon nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború között, hiszen tudjuk, hogy az iparnak és a vadászoknak nagyon sok sörétre volt szüksége, és ezeket addig csak külföldről lehetett beszerezni. Az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

1939-ben felépült, az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony a „Turul” Sörétöntöde nevet viselte.

Érdekesség: A sörét golyó alakú, 1,5-15,5 mm átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik úgy, hogy a gyártás során a középen üres, többemeletes felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.

Fellner Jakab - kilátó -sörétgyár Tata

Csodálatos természeti környezetben, egyedülálló táj panorámája tárul elénk.

Az 1960-as évektől a módszert felváltotta egy másik technika, így már nem építettek sehol a világon több söréttornyot. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott, Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.
Annak a jutalma, aki a 175 lépcsőfokot megmássza, egy pazar kilátás. Tiszta időben akár Pannonhalmáig is el lehet látni.

WAndi

Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre! 🙂

várkanyar magazin, tata,Öreg vár,

 

A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszintérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.

A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára,. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.

A vár a következő évszázadban többször is gazdát szerélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.

A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.

 

Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/

Egy nagyszerű, ropogós cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!

tatai malom,tata,malom,Öreg_tó,