3,5 dl tejszín,
25 dkg krémsajt,
10 dkg sajt (füstölt),
só,
bors (őrölt),
3 db paradicsom,
1 dl száraz fehérbor,
1 db közepes kígyóuborka,
2 szál sárgarépa,
1 csokor piros retek,
rozsos pékáru
A tejszínt nyeles forralóba öntjük, majd felforraljuk, beletesszük a krémsajtot és a reszelt füstölt sajtot. Ezután lassú tűzön, állandóan kevergetve addig főzzük, amíg a sajtok megolvadnak. Sóval, az őrölt színes borssal, fűszerezzük, majd hozzáadjuk az apró kockákra vágott, magtalanított paradicsomot, és hozzáöntjük a száraz fehérbort.
A mártogatni valóhoz meghámozzuk az uborkát és a sárgarépát, vékony hasábokra daraboljuk, a piros retket cikkekre vágjuk, a rozsos pékárut pedig kisebb darabokra szeljük. Mindegyik mártogatni valót külön kis tálkába tesszük, a forró sajtfondüt porcelánedénybe töltjük, majd minden hozzávalót tálcára téve, együtt kínáljuk.
https://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/10/K3O5646.jpg16243888WAndihttps://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2020/11/varkanyar_-368x520.pngWAndi2015-10-01 18:26:572022-10-20 12:19:35Hamarosan jönnek a színek...Tata ősszel is gyönyörű :)
Októberben Tatán az országban egyedülálló a Látványhalászat, amelyet 400 méteres húzóhálós kerítéssel végeznek. A rendezvény bemutatja a halászok nehéz fizikai munkáját, amely egyben nagyon sok szépséget is magába rejt.
Fotók: Csák Dorottya
Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról látogassa meg Magazinunk főoldalát! klikk a képre 🙂
https://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/04/látványhalászat29.jpg7681024WAndihttps://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2020/11/varkanyar_-368x520.pngWAndi2015-10-01 15:41:582015-10-15 00:56:53Öreg-tavi Nagy Halászat
Az élő vizek városa, az Esterházyak hajdani fényűző birtokközpontja, Magyarország egyik legrégebbi és legépebben fennmaradt angolkertjének otthona, ahol az Öreg-tó partján, akárcsak egy képeslapon, romantikus hangulatú vár áll. Ebből már könnyű kitalálni, hogy Tatáról van szó. Egynapos bámészkodós, feltöltekezős kiruccanásra invitáljuk azokat, akik szívesen ismerkednek a kultúrával és a történelemmel szépséges természeti környezetben.
Tatára mindig különleges fény vetült; dacára nagy múltú várának, hadászati szempontból sosem töltött be jelentős pozíciót, ám már az uralkodók is kiemelt figyelemmel viseltettek iránta. Még Zsigmond királynak sem volt szíve másra ruházni a területet, azután pedig Mátyás és Ulászló is szívesen töltötte itt az idejét. A város kimondottan üdülési, kikapcsolódási céllal jött létre, és később, a 18. században, a befolyásos és gazdag Esterházyak birtokossága alatt szintén ugyanezt a funkciót töltötte be.
Vár a tó tükrében
Ha másért nem is, Lackfi nádor neve legalább azért ismerős lehet, mert ő az a bizonyos, aki „leparasztozza” Toldi Miklóst Arany János halhatatlan művének első énekében. A szíves útbaigazításért folyamodó férfit a valóságban Tata 14. századi birtokosaként tartjuk számon. Az ő nevéhez fűződik továbbá a tatai vár elődjének megépítése, illetve egy nemkülönben kedves történet, amely szerint a nádor összeesküvést szervezett Zsigmond király ellen, de szerencsétlenségére az árulásra még idejében fény derült, a pártütőket pedig – így őt magát is – rövid úton lekaszabolták az uralkodó hűséges emberei.
A király beleszeretett Tatába, és szembemenve a kor szokásával nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már állt a mai vár az Öreg-tó partján, akkor még teljes pompájában, az itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben. A város ebben az időben élte a fénykorát.
A vár épületében 1954 óta működik a Kuny Domokos Múzeum
A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, 1597-es visszafoglalása azonban nevezetes esemény. Történt ugyanis, hogy két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, és bumm, a várkapu berobbant. Óriási kavarodás támadt, rögvest megérkeztek Pálffy Miklós főkapitány emberei, és diadalt arattak törökök felett.
A 16. század folyamán erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amelyet aztán az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. Az igencsak romos állapotú vár a 18. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől, így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny.
Bár több Esterházy is nyugati épületcsodákat álmodott a vár helyére, nagy volumenű változásokat nem sikerült véghezvinniük, inkább csak az építmény külsején végeztek simításokat, így kapott például gótikus stílusú ablakokat. Kevesen tudják, de a Budavári Palota Hunyadi-udvarában található Mátyás kútja eredetileg Tatára készült: Stróbl Alajos Esterházy Miklós József gróf kérésére készítette, ám a megrendelő meghalt, mielőtt ki tudta volna fizetni a szoborkölteményt.
Nézd meg, milyen volt fénykorában a tatai vár!
Az ódon falak között
A vár legutóbbi helyreállítása 1964 és 1973 között történt, a következő nagyobb felújítás 2017-ben veszi majd kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül. Addig is megéri beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra, és érdemes meglátogatni az immár hatvan éve a várban működő Kuny Domonkos Múzeumot is, amely ideális választás, ha érdeklődsz a történelem iránt, de unod a kiállítótermek végeláthatatlan sorát. Kissé trükkös megtalálni a bejáratot: az udvarba lépve jobbra ajánlott menni, avagy balról kerülni. Bent aztán barangolhatsz középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat, amit viszont semmiképp ne hagyj ki, az a római szoba. A színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) 2. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként kirakva azokból a szoba falait és mennyezetét – káprázatos látvány.
Ami Kazinczyt is lenyűgözte
Tata angolkertje, amely csak mintegy laza negyedórányi sétára van a vártól, a bóklászás vagy éppen a szerelmes andalgás kellemes színtere lehet. A nyári lak kivételével ingyenesen látogatható, és már csak azért sem szabad kihagyni, mert hazánk legépebben fennmaradt, egyik legelső ilyen jellegű parkjáról van szó.
A tóvárosi részen található 25 hektáros kertet 1783-ban alakította ki Böhm Ferenc uradalmi mérnök az Esterházy család megbízásából. Területén a mesterséges Cseke-tavon túl nagy vízhozamú források törnek fel, és tulajdonképpen ezeknek köszönheti egyedi hangulatát. Ezt még Kazinczy Ferenc is így látta, aki kétszer látogatott el ide.
Mesebeli helyszín az angolkertben: a 17-18. század fordulóján felállított műromok Charles Moreau francia építész nevéhez kötketők, akit Esterházy Ferenc bízott meg a munkával
A szentimentális stílusú angolkertet tehát a vizekre építve tervezték meg. Területén sétálva lépten-nyomon felfedezhetsz valamilyen érdekességet. Az itteni műromokhoz hasonlót például nemigen találhatsz Magyarországon. A letűnt kor hangulatát idéző konstrukcióba a vértesszentkereszti apátság romjaiból származó középkori faragott köveket és a Brigetióban fellelt római sírköveket is beleépítettek. A műbarlang szintén ennek a kertstílusnak a jellegzetes eleme, hűvös rejtekében jólesik a pihenés a forró nyári napokon, és közben elmélázhatsz azon is, milyen lehetett vademberként a sziklák mélyén élni.
18. századi kikapcsolódás
Június végén adták át az angolkert felújított központi épületét, az Esterházyak késő barokk stílusú nyári lakát. Sokan tévesen kastélyként aposztrofálják a létesítményt, ám az csupán a pihenést és a mulatozást szolgálta, egyfajta nyaraló volt. Az ellazulás, a kikapcsolódás 18. századi életérzését az úgynevezett Sala Terrena, a kör alakú díszterem közvetíti leginkább. Itt egykor egy gazdag tájkép tündöklött a falakon, akár egy nagyszabású illúzió, paradicsomi hangulatot varázsolva a helyiségbe. A komplex falfestésen egzotikus madarak, gyümölcsök, buja növények is feltűntek, azt az érzést keltve a szemlélődőben, hogy éppen a részese annak a pillanatnak, amikor a természet eluralkodik a tájon. Sajnos azonban Joseph Jankovsky bécsi festő alkotását nem sikerült megmenteni, ma csak néhány körvonal látható, a kép maradékát pedig projektorral varázsolják a falra. A földszinten ezenkívül még egy pazarul berendezett férfi- és női szalon található, az emeleten pedig többek között más kastélykertekről készült videók láthatók, amelyek kizárólag itt tekinthetők meg. A herendi porcelánokat bemutató kiállítás szépen beleolvad az enteriőrbe.
Felújították a szabadtéri színpadot is, ahol egykor a természeti kulisszát felhasználó produkciókat adtak az Esterházyak. Ma már nem jellemző, hogy például 200 vadász felvonul a színen a kert egyik végéből a másikba masírozva, ehelyett profi színház működik, a beruházásnak köszönhetően még komolyabb technikai háttérrel. Az angolkert felújítása jelenleg is zajlik, nemsokára „felfrissítik” a faállományt, így hamarosan még zöldebb és korhűbb körülmények között pihenhetsz a lombok alatt, akárcsak a grófok.
https://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/09/tata5.jpg593892Loreleyhttps://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2020/11/varkanyar_-368x520.pngLoreley2015-09-24 21:06:562020-02-01 20:23:50Ahová a királyok is lazítani jártak - Tata
A Kulturális Örökség Napjai eseménysorozat keretében a tatai német nemzetiségi múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődőket 2015. szept. 18-án 15 órára a tatai Nepomucenus malomba (Alkotmány u. 1.), a múzeum épületét bemutató rekonstrukció és animációs kisfilm bemutatójára.
A filmet Balázs György szakmai dokumentációja alapján, Kuti Klára közreműködésével a Pazirik Informatikai Kft. készítette.
https://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/09/m1.jpg547742Loreleyhttps://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2020/11/varkanyar_-368x520.pngLoreley2015-09-14 11:29:152020-02-01 20:24:06Malomból múzeum
Tatai Mozaik
Kitaláljátok, hol készültek ezek a fotók?
Nézz más szemmel a megszokott környékre! Ha van kedved saját kutatómunkát végezni az épületekről, a történelemről, és találsz számodra értékes gyöngyszemeket, oszd meg velünk! Egy pesti barátom kedvence az a hely, amely a képeken látható.
Évente pályázatot nyújthatnak be a települések a ‘Kerékpárosbarát település’ cím elnyerésére. Az idén sem volt ez másképp, a régió települései közül többen jelentkeztek és el is nyerték a címet egy évre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által meghirdetett pályázaton a településeknek a kerékpárral közlekedőkért tett intézkedéseit, fejlesztéseit kellett bemutatni, amellyel a települések a környezetbarát, fenntartható, mindenki számára elérhető egészséges közlekedési eszköz és életmód népszerűsítéséhez járulnak hozzá.
A régióból a megtisztelő címet Veszprém, Pápa, Tata, Velence, Iszkaszentgyörgy és Pusztaszabolcs kapta.
Több település már nem először szerezte meg a ‘kerékpárosok barátja’ címet.
A Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat és Tata Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a tatai Testvérvárosok Parkjában található Üvegkönyv ünnepélyes átadására 2015. június 23-án 14 órától.
Köszöntőt mond Michl József polgármester, dr. Puskás Imre, kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, Schmidt Mónika, a Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Az animáció a tatai várról készült. A szemet gyönyörködtető Tatai vár az Öreg-tó partján található.
A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között a Lackffy család kezdeményezésére. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. A négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak.
https://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/06/vár.jpg403726Loreleyhttps://tata.kreativmagazin.hu/wp-content/uploads/2020/11/varkanyar_-368x520.pngLoreley2015-06-16 16:16:132022-10-20 22:10:56Ilyen volt a tatai vár