Műromok az angolparkban

Október hónap jeles eseményei Tatán és a nagyvilágban

Az általunk használt Gergely naptárban ez az év tizedik hónapja. Neve a latin octo (nyolc) szóból származik, utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. Régen Mindszent havának nevezték, a népi kalendáriumokban Magvető havaként említették. Október utolsó vasárnapján kell kell visszaállítani az órákat, kezdődik a téli időszámítás.

A tatai vár Októberben is gyönyörű

A tatai vár Októberben is gyönyörű

Októberi névnapok:   

01 Csütörtök Malvin, Teréz
02 Péntek Petra, Örs
03 Szombat Helga, Évald
04 Vasárnap Ferenc, Hajnalka

           

05 Hétfő Aurél, Placid, Attila
06 Kedd Brúnó, Renáta, Renátó 
07 Szerda Amália, Bekény
08 Csütörtök Koppány, Benedikta
09 Péntek Dénes, János
10 Szombat Gedeon, Ferenc, Bendegúz
11 Vasárnap Brigitta, Placida, Etel, Gitta
12 Hétfő Miksa, Rezső, Edvin
13 Kedd Kálmán, Ede, Edvárd
14 Szerda Helén, Kaldixtusz
15 Csütörtök Teréz, Aranka
16 Péntek Gál, Margit, Hedvig
17 Szombat Hedvig, Ignác, Rudolf
18 Vasárnap Lukács, Jusztusz

43-ik hét 2015-ben

19 Hétfő Nándor, János, Pál
20 Kedd Vendel, Irén, Kleopátra
21 Szerda Orsolya, Zsolt
22 Csütörtök Előd, Szalóme, Kordélia
23 Péntek Gyöngyvér, János, Gyöngyi
24 Szombat Salamon, Antal
25 Vasárnap Blanka, Bianka, Mór

 

26 Hétfő Dömötör, Armand, Örs
27 Kedd Szabina, Antonietta
28 Szerda Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
29 Csütörtök Nárcisz, Melinda, Őzike
30 Péntek Alfonz, Zenóbia
31 Szombat Farkas, Rodrigó, Wolfgang

Magyarországon több ünnep és emléknap is esik a hónapra:

– Október 6-án nemzeti gyásznap és megemlékezések országszerte az aradi vértanúk tiszteletére

– Október 23-án van a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe, az 56-os forradalom és a köztársaság napja.

– Október 31-én van a református egyház nagy ünnepe,  hiszen a hagyomány szerint e napon függesztette ki Luther Márton híres tételeit a wittenbergi vártemplom ajtajára. Szintén ezen a napon zajlanak az amerikaiaktól átvett Halloween eseményei, amikor töklámpást gyújtunk, jelmezt-álarcot veszünk fel és vidáman ijesztjük meg ismerőseinket.

Mi is vidám arcokat faraghatunk tökből

Mi is vidám arcokat faraghatunk tökből

Ha tetszett a cikk, nyomd meg a lájk gombot, hogy mások is értesülhessenek róla.

A cikk apropója, hogy a Kuny Domokos Múzeum 2015 októberében Vaszary Jánosra emlékezik. A magyar festészet halhatatlan mestere 1909-től haláláig, 1939-ig Tatán élt, tavasztól őszig pihent az angolkert közelében épített műtermes villában, melynek kertje számos festmény megszületését inspirálta.

Kiállításunk a Tatán festett alkotásokat mutatja be. A Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Vaszary kertje Vaszary János és Tata című kiállítás megnyitására, a tatai várba, 2015. október 29-én 16 órára.
A kiállítást Plesznivy Edit művészettörténész,a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitja meg.

A kiállításra mindenkit szeretettel várnak.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,
“1909 tavaszán költöztünk a fővárosból Tata-Tóvárosra. A poros Esterházy utcán béreltünk egy háromszobás kis házat… Néhány évvel később vásároltunk egy üres telket, és arra építettük a jelenleg is birtokunkban levő villát, mely egészségi szempontból a körülötte befásított területtel együtt kifogástalan üdülőhely. Wiegand műépítész vagy iparművész, aki tervezte, és az uram csak annyiban követett el hibát, hogy a szobák egy részét manzardban, a konyhát a szuterénben helyezték el, ami a háziasszonynak sok fáradságot okoz.” (Özv. Vaszary Jánosné feljegyzései, részlet)

“Vaszary kertje” kiállítás a Tatai várban:

https://www.facebook.com/events/401412163390790/

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós; Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, Tabán, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.A 19–20. század fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan ismerte, s alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin. Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust, art nouveau-t és a hazai nagybányai plein air stílust lelhetjük fel alkotásaiban.

 

Vaszary Mihály és Szabó Kornélia gyermekeként született római katolikus családban. Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben Von Hacklnál és Von Löfflitznél tanult. Bastien-Lepage francia festő Münchenben kiállított képeinek hatására Párizsba ment, s ott 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára. A legnagyobb hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló nagybányai művésztelep festői, művészete azonban mindvégig francia ihletettségű maradt.

Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. Pierre Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, mint a Bizánci Madonna, Aranykor. Később visszatért a realista-naturalista megfogalmazású életképekhez. (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897-98). Sokat utazott. Az 1900-as évek első évtizede második felében a francia impresszionizmus hatása érződik képein (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909), majd Raoul Dufy és Kees van Dongen fauvisták hatása alá került.

Az 1905-ben már beérkezett festőművész, a „Részes aratók” című festményét Ferenc József a budai vár részére vásárolta meg. 1905 nyarát jövendőbeli felesége, Rosenbach Mária (Mimi) megyéjében, Nógrádban, Rétságon töltötte. Két impresszionista festménye készült ekkor: a „Nógrádi parasztasszonyok” és a „Pihenő nógrádi búcsúsok”. 1905. november 6-án Budapesten feleségül vette Mimit, Rosenbach Sándor és Strahler Anna leányát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Vaszary villája Tatán a Művész utcában.

Az ezt követő években a Rosenbach-birtok eladásából vették meg a tóvárosi telket, ahol a Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban (Művész köz 1.) az 1910-es évektől gyakran tartózkodott haláláig. A villa a székely lakóház épületelemeit tartalmazza, mint a székely fafaragó művészetnek díszítő elemeit. Az 1916–1919 közötti esztendőkben Vaszary ki sem mozdult Tatáról. Számos művét festette villájában és a városban (pl. „Tatai strand”, „Tatai park”, „Lovasok a parkban”). 1920-ban hagyta el Tatát.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról (például Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916), ezen művein érezhető legjobban a német expresszionisták hatása. Röviddel a háború után még uralkodott festészetében a drámai hangvétel (lásd Golgotha c. képét). Azonban hamarosan ismét Párizsba utazott, s visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré.

„A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég.” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt, lényegében a magyar avantgárd felé nyitott.

1920-tól tíz éven át a Lyka Károly által újjá szervezett Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az 1932-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, 1923-tól az Új Művészek Egyesülete alapító tagja és elnöke, 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága egyik alapító tagja. Kiváló mester volt a főiskolán, oktatta az új stílusirányokat, s maga is mind kipróbálta őket. Egyéni stílusát mindvégig a lendületes, vázlatos ecsetkezelés jellemezte (Birskörték, 1918; Ébredés, 1921). 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést freskók festésére.

Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban (1898, 1902, 1906, 1912), 1912-ben a Művészházban is volt kiállítása. 1916-ban mint hadi festő állította ki képeit a sajtóhadiszálláson. 1909, 1920 és 1924-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. 1922-ben a Helikon Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1928-ban az UME által rendezett kiállításon vett részt.

Az 1928. évi XVI. Velencei biennále nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezését Vaszary szervezte, munkája elismeréseképpen olasz állami díjjal tüntették ki, ugyanitt Virágcsendélet c. képét megvásárolta az olasz állam. 1929-ben a magyar művészet nürnbergi bemutatkozásán vett részt, a nürnbergi múzeum Strand c. képét vásárolta meg. Az UME genovai bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervi Galleria d’arte moderna vásárolta meg. 1933-ban a debreceni Déri Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása.

Vaszary Villa,tata,Vaszary János,Híres tataiak,

Művészeti elveiről 1922-ben jelent meg könyve Természetlátás és képszerűség címmel. Az Est-lapok számára számára grafikákat és illusztrációkat készített, egyben itt e lapoknál is publikálta művészetfelfogását, amely a művész és a művészeti stílus megválasztásának szabadságáról szólt, s a századforduló festészeti irányzatairól nyújtott értékelést.

Nyugalomba vonulása után sem pihent: nappal festett, este a szakirodalmat tanulmányozta. Amikor szívbetegsége jelentkezett, elhatározta az 1930-as évek végén, hogy a budapesti Attila körúti lakásából végleg Tatára költözik. Váratlan halála – 1939. április 19-én – ezt megakadályozta. Farkasréten ravatalozták fel, majd Tatára vitték, ahol április 22-én az Almási úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége, aki élete végéig hűséges ihletője volt, 1942. július 4-én halt meg. Holttestét július 5-én helyezték férje mellé. Nyughelyüket a temetőben hatalmas emlékkő őrzi. A rajta levő kiemelt véset szövege:

„Vaszary János festőművész lánglelkének porhüvelye.

Menj a szívemre, s légy az enyém újra, mint egykor, május idején.”

Forrás: wikipedia

Tata 1939

Részlet a Deésy Alfréd által rendezett Tata című filmből.
Fényképezte és összeállította Paulovics Mihály
1939. augusztus

 

Tejkaramella házilag

Az ősi receptek szerint a jó tejkaramellához sok-sok szeretet kell. Elkészíthetik gondos anyukák, esetleg apukák, de akár a gyerekek is próbálkozhatnak vele szülői felügyelet mellett, hiszen itt forróság van, és kell az odafigyelés. És persze nem árt a két fontos összetevő, a tej és a cukor. Az arányok nagyjából: 1 liter tejhez 0,4-0,5 kg kristálycukor (ínyencek tehetnek bele esetleg 4-5 dkg vajat is, attól krémesebb lesz). Esetleg érdemes kisebb mennyiséggel kísérletezni,  egy bögre tejhez adjunk kevesebb, mint fél bögre cukrot.

tejkaramell-kreativ-magazin

Ez a nyúlós maszlag lesz a végeredmény, ha mindent jól csináltunk.

Miután a hozzávalókat alaposan összekevertük, addig főzzük folyamatos kevergetés mellett, amíg a kívánt sűrűségűvé nem válik. Leírva rém egyszerű, de a főzési folyamat akár több óra is lehet, ha nem akarjuk odakozmálni az alját. Végül is kitűnő családi móka a hosszú téli estékre. Az elkészült nyúlós masszát zsírpapírra, vagy szilikonos formába öntsük ki, amíg meg nem szilárdul. Célszerű félig lágyan bevágásokat eszközölni rajta, hogy később könnyebben törhető legyen. Vigyázzunk, nagyon forró, amikor kiöntjük és nagyon rá tud száradni arra, amire ráöntjük. Persze ha van, aki szeret nyalakodni, akkor ez sem probléma

karamella-igazi-tata-kreativ-magazin

Az igazi karamella törékeny és kemény mint az üveg. Simán egy teflon edényben megolvasztjuk a cukrot, 2 perc alatt elkészül.

Érdekesség: A cukor és a tej átalakulása nem karamellizálódás, hanem egy ahhoz nagyon hasonló folyamat, a Maillard-reakció mentén történik. Ettől még hívhatjuk nyugodtan karamellának az elkészült finomságot

Forrás: Kreatív Magazin

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. 25 év után ismét láthatóvá, jól bemutathatóvá váltak a 3 hektáros terület kiemelt földtani értékei.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2014-ben 55 millió forintot nyert a Geológus Kert területén levő, védelem alatt álló földtani alapszelvények rekonstrukciójára egy – most lezárult – uniós pályázaton.  A projekt eredményeként mintegy 5000 m2 védett sziklafelszínt tisztítottak meg, ezáltal újra feltárultak, tanulmányozhatóvá váltak az elmúlt huszonöt évben természetes felszínpusztulás miatt törmelékkel elfedett kőzetrétegek. A felszíntisztítási munkát kiegészítve, az arra érdemes sziklafelületeken polírozott felszíneket alakítottak ki, így jobban bemutathatók a terület ősmaradványai, köztük Megalodon-féle kagylók, ammoniteszek, tengerililiom váztörmelékes mészkövek.

A felszíntisztítási folyamatok során egy még feltáratlan, kb. 6000 éves tűzkőfejtő gödörre bukkantak, amelyből szakértő régész segítségével több veszélyeztetett helyzetű agancseszközt és tűzkőszilánkokat emeltek ki. A lelőhelyen 2016-ra ásatásokat terveznek. Elkészült a terület nagyfelbontású digitális domborzatmodellje is, amelybe integrálhatók a geológiai, őslénytani, régészeti és botanikai adatok is. A projekt eredményként mintegy 80 m hosszúságban bővült a látogatói tanösvény útvonala, a látogatók tájékoztatását öt új információs tábla is segíti.

millió év, kőbe vésett, geológus kert, tata,

Nagyon fontos, hogy a projekt nem termelt hulladékot. A tudomány számára értékes, in situ (ki nem mozdult) kőzettörmelékeket múzeumi archiválás céljából begyűjtötték, így biztosítva a földtani alapszelvények megőrzését a természetes erózió ellenére is. A kőzetek hosszú távú tárolását, kutathatóságát szabvány műanyag tárolódoboz-rendszerrel biztosítják. Az arra érdemes, ex situ (kimozdult) kőzettörmelékeket csillékben helyezték el, ezekből később iskolai és látogatói gyűjteményeket alakítanak ki. A sziklafelszínekről lekerült finomszemű törmeléket tanösvény-bővítésre használták.

A projektben az ELTE kiemelt helyi együttműködő civil szervezetei a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület és a Nagycsaládosok Tatabányai Egyesülete voltak. A civil szervezetek és az érdeklődők augusztus 23-án, szakmai nyílt napon kaptak betekintést a területen zajló munkába.

Forrás: http://tata.kreativmagazin.hu/wp-admin/post-new.php

A Kálváriáról további cikkek olvashatók a képre klikkelve!

Fellner Jakab kilátó, kápolna,tata,Kálvária-domb,

A tatai malom mintegy nyolc emberöltővel ezelőtt, a XVIII. század derekán épült, amikor a Malomárok mentén már állt feljebb a József kalló vagy Baumeister malom, alatta később megépült a Berta vagy Belső Kühtreiber malom.

Első tulajdonosai között találjuk Fellner Jakabot, a Esterházyak jeles építőmesterét, aki vélhetőleg alakított az épületen. Korabeli adatok és az épület malomcsatorna-parti falának árulkodó jelei alapján tudjuk, hogy a malom kezdetben három alulcsapott vízikerékkel működött. A gép- és malomipar rohamos fejlődése már a XIX. század vége felé elérte a kisebb vidéki malmokat, ahol a régi őrlőköveket fokozatosan modern hengerszékre cserélték. Pontosan ismerjük a malom berendezését 1909-ből, amikor a három alul hajtó vízikerék három pár malomkő mellett három Ganz-gyártmányú hengerszéket, s a hozzá kapcsolódó tisztító gépeket, szitákat, továbbá a felvonókat is működtette, biztosították. Egy 1941-ből való listából ismerjük a feltehetően az 1930-as évekbeli átalakítás gépeit, amikor a három vízikereket egy nagyobbra és szélesebbre cserélték, melynek csonkja ma is látható.

A ma is álló épületben található kiállítás keretei között tekinthető meg animációs filmünk, ami a malom történetét mutatja be. A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetőek.

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-malom/

A Kristály Imperial Hotel az ország legrégebben üzemelő, több, mint 250 éves éves szállodája, működése során mindvégig fontos szerepet töltött be közéletében, építészeti és kulturális értéke szinte felbecsülhetetlen. Az épületben a múlt és az Esterházyak emlékét őrzik az eredeti épületszerkezetek, a címeres téglák, a borbárrá alakított Esterházy pince, a Magnólia konferenciaterem mestergerendái és látványos császároszlopa.

kristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

A Hotel Kristály napjainkban

Az eredeti földszintes, nádfedelű Szarka fogadó az 1740-es években már megvolt, a Bécs és Budapest közötti posta kocsi járat  egyik fontos fogadóállomásaként szolgált. A grófi kastély csak 1777-re épült fel, s addig is az Esterházy grófhoz érkező vendégeket itt szállásolták el. Ennek érdekében 1766-1769 között Fellner Jakab tervei alapján a fogadót emeletesre építették át.

kristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

Budai László gyűjteményéből való kép

1883-ban a vasútépítés megindulása indokolttá tette, hogy a Szarka fogadót átalakítsák. A régi éttermet is átépítették és díszes új étteremmé alakították. A kármentős bormérést és az ivót elkülönítették. A vendégszobák számát szaporították. 1891 áprilisában a Szarka vendéglő gazdát és nevet cserélt. Gerzsabek Károly budapesti kávés az új tulajdonos és ezután a Szarka fogadót Esterházy-szállodának nevezték. Az épület az átalakítása során nyerte el a mai eklektikus formáját.

kristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

Az archív képeslapon látszik, milyen lehetett a hotel első fénykorában.

Az Esterházy Szállodát 1902-től 1942-ig Noll Miklós (1870-1942) bérelte. A Noll házaspárnak köszönhetően az Esterházy szállodának, étteremnek, kávéháznak ez az időszak a fénykora. Az 1930-as években a Tata-Tóvárosra látogató színtársulatok évente több alkalommal színműveket és operetteket mutattak be az Esterházy szálló nagytermében. A szálloda számos korszakot, hírnevet és mélypontot megélt, de mindig is a helyi közélet kedvelt színtere volt.

kristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

A világháború után is kedvelt maradt a szálloda

1945 után többször átépítették és modernizálták az épületet, mely a Kristály szálloda nevet kapta. Fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda Erzsébet szárnya 2005-ben készült el. Ekkor épült a mélygarázs is, ahol személygépkocsik és kerékpárok tárolása biztosított. A 2007 májusától felújított József szárnyban további szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Közülük egyet a mozgássérültek is használhatnak.

kristály,szarka fogadó,tatai látnivalók,várkanyar,szállások,

A kép érdekessége a dátum – 1913 Április 13. s a 20 cm vastag hó.

Érdekesség:

A kezdetben Szarka Fogadó néven üzemelő Esterházy Szálloda a Bécs és Budapest közötti útvonal egyik fogadóállomása volt. Ebben az időszakban a feljegyzések szerint több híres ember tette tiszteletét a szállodában: Teleky Blanka, Blaha Lujza, Jókai Mór, Görgey Artúr fővezér (aki az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején a fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára), Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Percel Mór, Feszty Árpád, Ferencz Ferdinánd főherceg, Heltai Jenő, Jávor Pál, Csortos Gyula, Dajka Margit, Kabos Gyu1a és Habsburg Ottó.

A fotók Budai László gyűjteményéből valók, köszönjük!

Amennyiben többet szeretnél tudni Tatáról, látogasd meg Magazinunk főoldalát!
várkanyar magazin, tata,Öreg vár,

A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszintérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.

A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára,. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.

A vár a következő évszázadban többször is gazdát szerélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.

A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.

 

Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/

Egy nagyszerű, ropogós cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!

tatai malom,tata,malom,Öreg_tó,

Tata anno

A száztíz évvel ezelőtti esemény a katonák és polgárok számára is igen jelentős volt, hisz pár napig Tata nemcsak országos szinten, hanem külföldön is a figyelem középpontjában állt.

Az 1879 szeptember 10-én kezdődött hadgyakorlaton két hadtestben 68 860 ember és 15 073 ló vett részt. Bár ezek az adatok önmagukban is figyelemre méltóak, az eseményt igazán különlegessé a vendégei tették: Ferenc József osztrák császár és magyar király mellett II. Vilmos német császár is jelen volt a katonai manőverek megfigyelésén.

tata története,tata látnivalók,varkanyar,tata anno,

Korabeli lovasság

Ez volt az az alkalom, aminek a tiszteletére Tata és Tóváros bevezette – a világon elsőként alkalmazva – az acetilén gázlámpás közvilágítást, s ekkor készült el a város telefonhálózata is.

Komárom Vármegye és az akkor még két község, Tata és Tóváros lakossága óriási ünnepélyt rendezett a királyok tiszteletére.

tata története,tata látnivalók,varkanyar,tata anno,

A két jelenlévő uralkodó

Forrás: tatailovas.hu

Szerintetek hol van ez a lakatfal?

Több városban előforduló látványosság a “szerelmesek lakatjai”. Legtöbb helyen egy kerítésre akasztanak fel szerelmesek összetartozásuk jeléül lakatot.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

A lakatfal keletkezéséről többféle elmélet létezik. Magyarországon először Pécs belvárosában 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén.

Később hagyománnyá vált, hogy olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel a kerítésekre, hanem turisták is szívesen emléket állítanak látogatásukról egy-egy lakattal.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Az első, 2010-ben kibővített pécsi lakatfal

Más magyar városokban, Miskolcon, Egerben,Szekszárdon, Nyíregyházán,Győrben,Békéscsabán,Vácon,Székesfehérváron,Szombathelyen,Tatán,Veszprémben,Kaposváron,Budapesten,Zentán és Szolnokon is találhatók ilyen lakatok. Nem csak városokban, hanem a Somogy megyei Hács faluban is létezik ilyen lakatfal.

A felakasztott lakatok a 2000-es években kezdtek feltűnni Európában. Ilyen lakatok találhatók a római Milvio-hídon, a szerb Vrnjačka Banja város egyik hídján (Most Ljubavi – magyarul: A szerelem hídja), Rigában (Lettország) és Moszkvában is létezik.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Moszkvai lakatfa 🙂

Firenzében a Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes turisták, a lakat kulcsát pedig az Arno folyóba dobják.

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Ponte Vecchio, Firenze

Nem csak kerítéseken találhatók lakatok 🙂

lakatfal,várkanyar,tata,kreativ magazin,látnivalók,

Velencei lakatok

W.Andi

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!

Klikk a képre 🙂

várkanyar magazin, tata,kreativ magazin,