A török hódítás nyomán, Buda elestével 1541-től az ország közepe hadszintérré vált. A korábbi fényűző várpaloták, királyi és főúri rezidenciák végvárak, katonai erődítmények lettek. A kor egyik legépebben fennmaradt végvára a tatai vár.

A tatai várat eredetileg a Lackfiaktól elvett birtokon 1400 körül Zsigmond király építette fel királyi szálláshelyként, a diósgyőri vár mintájára,. 1426-tól a király a Rozgonyiaknak adta zálogba, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd ki is bővítette. A munkákat II. Ulászló is folytatta: 16 század első évtizedében épült a várudvaron egy reneszánsz loggia. A török veszély miatt Buda 1541-es eleste után egy második, külső védőfal épült elé, a sarkán egy nagy rondellával. Ennek ellenére 1558-ban elfoglalták a törökök. 1566-ban került újra keresztény kézre. Ezután olasz rendszerű bástyás erőddé építették át, a régi belső vár egy részét pedig visszabontották. A nagy munka 1586-re zárult le.

A vár a következő évszázadban többször is gazdát szerélt, a legismertebb ostroma 1597-ben volt, mikor Pálffy Miklós csellel szerezte meg a töröktől. A török kiűzése után az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét, 1727-ben az Eszterházyak vették meg a birtokkal együtt, majd 1755-ben a belső vár nagy részét lebontották. A fennmaradt déli szárnyat a 19. században neogótikus stílusban átépítették.

A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely és Schmidtmayer Richárd készítette.

 

Kattintásra nagy méretben is megtekinthetőek a szenzációs képek!

Forrás: http://pazirik.hu/projekt/tatai-var/

Egy nagyszerű, ropogós cikk a tatai malomról…szuper képekkel…a cikk olvasásához klikk a képre!

tatai malom,tata,malom,Öreg_tó,

Fényes

A Tata város központjától mintegy 3 km- re fekvő Fényes Fürdő és Kemping egy közel 30 hektáros természetvédelmi területen fekszik, mely a múlt idők legendás vízi világának emlékeit és utolsó értékeit őrzi.

Fényes,tata,

A hely különleges kikapcsolódásra nyújt lehetőséget minden kedves idelátogató számára. A tatai forrásvilágnak- mely Tatát méltán tette országszerte a “vizek városaként” ismertté- fele itt, a Fényes források területén tört fel. Később egymás után apadtak el ezek a források, a legutolsó a Fényes Fürdő területén 1973-ban. Reménykeltő, hogy a források közel három évtized szünet után, 2001-ben ismét feltörni látszanak.

Ma az egykori vízhozamnak csupán töredéke tör fel a mélyből, de a Fényes-források körüli vízi világ egyre közelebb kerül a régi hírnevéhez. A Fényes Fürdő közvetlen szomszédságában kezdődnek az ősgyep jellegű láprétek, melyeken a források újjáéledésével pár év múlva ismét forrás járta vízi világ alakulhat ki.

fényes7

A Fényes Fürdő területén, a források környezetében egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások, állatközösségek alakultak ki. A források elapadása ellenére a területen még napjainkban is számos védett, illetve Vörös könyvbe felvett növényfaj található.
Ezek közül jelentősebb a hosszú palka, a kék perjés láprét, tavi rózsa, orchidea, az állatvilágból említésre méltó a zöld hasú béka. Lápos- égeresünk pedig kellemes sétára nyújt lehetőséget az idelátogatók számára.

Forrás

Platán Forrás
tata Platán forrás

Platán-Forrás

A mi Platán-forrásunk

Mindig ünnepnap egy olyan közös kezdeményezés valóra válása, mely mindenkié, nemes célt Platán forrás3képszolgál, és időtlen időkig állít emléket a ma emberéről az elkövetkezendő, városunkban felnövő generációk számára. Egy ilyen rangos eseményről, egy nagyszerű kezdeményezés megvalósulásáról számolhatunk be Olvasóinknak.

kut_4Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. forrásházat állított Tatán az Öreg-tó partján, amelyet a szomszédságában magasodó, több mint 300 éves platán fáról „Platán-forrás”-nak kereszteltek el. E helyen a térségi karsztvíz szint emelkedése (kb. 40 m) következtében – szakkifejezéssel élve – pozitívvá vált kútra emelték az 1,3 m átmérőjű, 2,6 m magas, sóskúti mészkőtömbökből faragott ivókutat, amelyből 20,5 °C-os, ásványi anyagokban gazdag, közepes keménységű, tiszta karsztvizet fogyaszthatnak az erre sétálók. Nem mellesleg a kút a város mértani középpontján áll, és szerencsés elhelyezkedésével kiválóan alkalmas kirándulók, sétálók egyik célállomásának, vagy akár találkozási pontnak.

Az 1970-es években a drasztikus bányászati beavatkozások miatt elapadt források többsége már regenerálódott, aktívvá vált Tatán az utóbbi években. Ez az első ivásra is alkalmas hely, amely egyedi megjelenésével is gazdagítja gyönyörű kisvárosunkat.

kut_3

Tervezte és faragta Kajla Ferenc tatai kőfaragó művész, Markos Anikó építész közreműködésével. A kutat és környezetét a kőfaragó, az építész, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. szakemberei, a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. munkatársai, továbbá helyi vállalkozók közös munkájukkal váltották valóra. A míves kút nem csak ott, a vén platán lombsátra alatt hirdeti számunkra a Víz mint éltető elem értékének örök érvényűségét, hanem az ÉDV Zrt. vadonatúj arculatának központi motívumává is lett.

 A Tatán élő kőfaragó egyedi formavilágát tükrözi a kút. Érdemes elidőzni a kacskaringózó, izgalmas motívumokat Platán forrás 6képfigyelve, hogy ki-ki fölfedezzen maga számára egy-egy jelképet, egy emléket, élményt. A kút kőfaragóját legalábbis ez a nemes szándék vezérelte munkája készítésekor. A négy oszlopos kútba a vízköpőkhöz hajolva ismerhetjük meg a kút „üzenetét”:

„Most újra áll egy kútház a Paradicsom közepén – gyönyörűbb városrészt aligha képzelhetnénk köré. Kövei nemcsak saját dicsőségüket hirdetik az elfolyó idő felett, hanem őrzik majd az emlékét az összefogásnak és jóakaratnak is. Sárkányai tartják a földön és óvják az égben, ősi magyar és egyetemes szimbolikájának köszönhetően pedig mindenki, aki vizet inni hajol bűvös körébe, néhány pillanatra a lélek útján járhat a Nap, a Hold és a csillagok között.”

 

Nagyháziné Szabó Bernadette