2017. július 27. csütörtök
Kellemes napot kívánunk!
Home | Aktuális | Ahová a királyok is lazítani jártak – Tata
Ahová a királyok is lazítani jártak – Tata

Ahová a királyok is lazítani jártak – Tata

Ahová a királyok is lazítani jártak – Tata

Az élő vizek városa, az Esterházyak hajdani fényűző birtokközpontja, Magyarország egyik legrégebbi és legépebben fennmaradt angolkertjének otthona, ahol az Öreg-tó partján, akárcsak egy képeslapon, romantikus hangulatú vár áll. Ebből már könnyű kitalálni, hogy Tatáról van szó. Egynapos bámészkodós, feltöltekezős kiruccanásra invitáljuk azokat, akik szívesen ismerkednek a kultúrával és a történelemmel szépséges természeti környezetben.

Tatára mindig különleges fény vetült; dacára nagy múltú várának, hadászati szempontból sosem töltött be jelentős pozíciót, ám már az uralkodók is kiemelt figyelemmel viseltettek iránta. Még Zsigmond királynak sem volt szíve másra ruházni a területet, azután pedig Mátyás és Ulászló is szívesen töltötte itt az idejét. A város kimondottan üdülési, kikapcsolódási céllal jött létre, és később, a 18. században, a befolyásos és gazdag Esterházyak birtokossága alatt szintén ugyanezt a funkciót töltötte be.

Vár a tó tükrében

tata,kreativ magazin,tetszik, Ha másért nem is, Lackfi nádor neve legalább azért ismerős lehet, mert ő az a bizonyos, aki „leparasztozza” Toldi Miklóst Arany János halhatatlan művének első énekében. A szíves útbaigazításért folyamodó férfit a valóságban Tata 14. századi birtokosaként tartjuk számon. Az ő nevéhez fűződik továbbá a tatai vár elődjének megépítése, illetve egy nemkülönben kedves történet, amely szerint a nádor összeesküvést szervezett Zsigmond király ellen, de szerencsétlenségére az árulásra még idejében fény derült, a pártütőket pedig – így őt magát is – rövid úton lekaszabolták az uralkodó hűséges emberei.

A király beleszeretett Tatába, és szembemenve a kor szokásával nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már állt a mai vár az Öreg-tó partján, akkor még teljes pompájában, az itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben. A város ebben az időben élte a fénykorát.

A vár épületében 1954 óta működik a Kuny Domokos Múzeum

A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, 1597-es visszafoglalása azonban nevezetes esemény. Történt ugyanis, hogy két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, és bumm, a várkapu berobbant. Óriási kavarodás támadt, rögvest megérkeztek Pálffy Miklós főkapitány emberei, és diadalt arattak törökök felett.

A 16. század folyamán erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amelyet aztán az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. Az igencsak romos állapotú vár a 18. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől, így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny.

Bár több Esterházy is nyugati épületcsodákat álmodott a vár helyére, nagy volumenű változásokat nem sikerült véghezvinniük, inkább csak az építmény külsején végeztek simításokat, így kapott például gótikus stílusú ablakokat. Kevesen tudják, de a Budavári Palota Hunyadi-udvarában található Mátyás kútja eredetileg Tatára készült: Stróbl Alajos Esterházy Miklós József gróf kérésére készítette, ám a megrendelő meghalt, mielőtt ki tudta volna fizetni a szoborkölteményt.

Nézd meg, milyen volt fénykorában a tatai vár!

Az ódon falak között

A vár legutóbbi helyreállítása 1964 és 1973 között történt, a következő nagyobb felújítás 2017-ben veszi majd kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül. Addig is megéri beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra, és érdemes meglátogatni az immár hatvan éve a várban működő Kuny Domonkos Múzeumot is, amely ideális választás, ha érdeklődsz a történelem iránt, de unod a kiállítótermek végeláthatatlan sorát. Kissé trükkös megtalálni a bejáratot: az udvarba lépve jobbra ajánlott menni, avagy balról kerülni. Bent aztán barangolhatsz középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat, amit viszont semmiképp ne hagyj ki, az a római szoba. A színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) 2. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként kirakva azokból a szoba falait és mennyezetét – káprázatos látvány.

Ami Kazinczyt is lenyűgözte

Tata angolkertje, amely csak mintegy laza negyedórányi sétára van a vártól, a bóklászás vagy éppen a szerelmes andalgás kellemes színtere lehet. A nyári lak kivételével ingyenesen látogatható, és már csak azért sem szabad kihagyni, mert hazánk legépebben fennmaradt, egyik legelső ilyen jellegű parkjáról van szó.

A tóvárosi részen található 25 hektáros kertet 1783-ban alakította ki Böhm Ferenc uradalmi mérnök az Esterházy család megbízásából. Területén a mesterséges Cseke-tavon túl nagy vízhozamú források törnek fel, és tulajdonképpen ezeknek köszönheti egyedi hangulatát. Ezt még Kazinczy Ferenc is így látta, aki kétszer látogatott el ide.

Mesebeli helyszín az angolkertben: a 17-18. század fordulóján felállított műromok Charles Moreau francia építész nevéhez kötketők, akit Esterházy Ferenc bízott meg a munkával

A szentimentális stílusú angolkertet tehát a vizekre építve tervezték meg. Területén sétálva lépten-nyomon felfedezhetsz valamilyen érdekességet. Az itteni műromokhoz hasonlót például nemigen találhatsz Magyarországon. A letűnt kor hangulatát idéző konstrukcióba a vértesszentkereszti apátság romjaiból származó középkori faragott köveket és a Brigetióban fellelt római sírköveket is beleépítettek. A műbarlang szintén ennek a kertstílusnak a jellegzetes eleme, hűvös rejtekében jólesik a pihenés a forró nyári napokon, és közben elmélázhatsz azon is, milyen lehetett vademberként a sziklák mélyén élni.

18. századi kikapcsolódás

Június végén adták át az angolkert felújított központi épületét, az Esterházyak késő barokk stílusú nyári lakát. Sokan tévesen kastélyként aposztrofálják a létesítményt, ám az csupán a pihenést és a mulatozást szolgálta, egyfajta nyaraló volt. Az ellazulás, a kikapcsolódás 18. századi életérzését az úgynevezett Sala Terrena, a kör alakú díszterem közvetíti leginkább. Itt egykor egy gazdag tájkép tündöklött a falakon, akár egy nagyszabású illúzió, paradicsomi hangulatot varázsolva a helyiségbe. A komplex falfestésen egzotikus madarak, gyümölcsök, buja növények is feltűntek, azt az érzést keltve a szemlélődőben, hogy éppen a részese annak a pillanatnak, amikor a természet eluralkodik a tájon. Sajnos azonban Joseph Jankovsky bécsi festő alkotását nem sikerült megmenteni, ma csak néhány körvonal látható, a kép maradékát pedig projektorral varázsolják a falra. A földszinten ezenkívül még egy pazarul berendezett férfi- és női szalon található, az emeleten pedig többek között más kastélykertekről készült videók láthatók, amelyek kizárólag itt tekinthetők meg. A herendi porcelánokat bemutató kiállítás szépen beleolvad az enteriőrbe.

tata,kreativ magazin,angol park,Felújították a szabadtéri színpadot is, ahol egykor a természeti kulisszát felhasználó produkciókat adtak az Esterházyak. Ma már nem jellemző, hogy például 200 vadász felvonul a színen a kert egyik végéből a másikba masírozva, ehelyett profi színház működik, a beruházásnak köszönhetően még komolyabb technikai háttérrel. Az angolkert felújítása jelenleg is zajlik, nemsokára „felfrissítik” a faállományt, így hamarosan még zöldebb és korhűbb körülmények között pihenhetsz a lombok alatt, akárcsak a grófok.

Forrás

Amennyiben többet szeretne tudni Tatáról, látogassa meg Magazinunk főoldalát!
klikk a képre 🙂

banner_cikk4

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*